bojko_boriszov
EU // 2019.07.05

Bulgária engedélyezi a pártok korlátlan pénzügyi támogatását

A bolgár parlament csütörtöki ülésnapján döntést hozott arról, hogy eltörli a pártok magánszemélytől vagy jogi személytől érkező pénzügyi támogatásának felső korlátját. A Bojko Boriszov miniszterelnök és kormánypártja a GERB párt által benyújtott változások a nyár folyamán már hatályba lépnek, miután elfogadta azt a jobboldali konzervatívak által dominált törvényhozás.

A változtatás a legutóbbi közéleti botrányhoz kötődik, méghozzá ahhoz, hogy a pártok több állami támogatást kaptak 2019-ben, mint amennyit törvényileg jogosultak lettek volna. Mindezt egy kereskedelmi televíziós showban mutatták be a média képviselői. Idén a bolgár pártok 13 leva (2153 Ft) hozzájárulást kaptak szavazatonként, hivatalosan azonban csak 11 leva járna számukra. A botrányt követően a pártoknak vissza kellett fizetniük mintegy 14 millió leva (2,3 millárd Ft) közpénzt az államkincstárba. A közfelháborodást követően a kormány beterjesztett egy olyan javaslatot, miszerint csupán 1 leva támogatás járhatna a pártoknak egy-egy kapott szavazat fejében. Azonban azért, hogy a kieső összeget kompenzálják ezért eltörölték a magán és jogi személyek (így cégek, vállalatok, civil szervezetek) által folyósítható adományok felső korlátját, ami korábban 10 ezer leva volt (1,65 millió Ft).

Ezzel feltehetően a kisebb pártok el fogják veszteni a fennmaradásuk és működésük alapját jelentő pénzügyi források jelentős részét, mivel az állami támogatás kiesésével a vállalatoktól és magánszemélyektől nem sok pénzügyi adományra tarthatnak számot. A változtatás további következménye lesz, hogy a politikai és gazdasági körök nyilvánosan is egyesülnek, meghatározhatatlanná fognak válni az állami és az üzleti érdekek közti különbségek. Továbbá az állami támogatások elmaradása feltehetőleg teljesen ellehetetleníti az ellenzéki pártok munkáját már az őszi helyhatósági választások előtt.

Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz és azóta is a korrupcióval leginkább sújtott országok között kerül nyilvántartásra, így különleges felügyeleti mechanizmus alá került, mivel a korrupció és az igen lassú igazságszolgáltatás okán.

A bolgár példa azonban ragadós lehet. Magyarországon a kormánypártok sikerrel építik fel gazdasági hátországukat, akik egy ilyen támogatási helyzetben nyíltan is képesek lennének döntő mértékű kampányösszeggel hozzájárulni politikai kedvezményezettjük kampányához. Azonban itt ilyen lépésekre egyelőre nincs szükség, hiszen a jelenlegi ellenzék az állami támogatások igénybevétele esetén se képes értékelhető munkát felmutatni. Így ebben a helyzetben nem indokolja semmi a párttámogatások rendszerének megváltoztatását. Azonban egy ma még nem látható versenyhelyzetben könnyen megléphetnék a kormánypártok ezt a döntést is.