Yaakov Kedmi a műsorban
Oroszország // 2019.06.23

Az izraeli ex-titkosszolga meglátásai a japán teherhajó ügyében

A Rossiya-1 csatorna 2019.06.16-i műsorából Yaakov Kedmi felszólalása a japán teherhajó megtámadásával kapcsolatban.

Yaakov Kedmi: Szeretnék egy megjegyzést tenni azzal kapcsolatosan, hogy az amerikai katonaság nem szokott hazudni: a katonákat úgy nevelik, hogy tudják, egyetlen hazugsággal megfosztják magukat a lehetőségtől, hogy tisztek legyenek, és parancsolhassanak. A West pointon (az amerikai hadsereg akadémiája) is ez a rend. Az, hogy később mi lesz velük, már egy másik kérdés.

Az amerikai katonaság pofátlanul hazudik, az egész világot háborúba hajszolva.

Mi történt a Tonkin-öbölben? A haditengerészet felderítése és a CIA hazudott a saját vezetésének, a hadügyminiszter pedig a kongresszusnak. Az amerikai elnök hazudott a kongresszusnak ennek a (vietnami) háborúnak az elejéről, amely megrengette az egész világot, több millió áldozata volt, és Amerika a mai napig nem hozta rendbe magát a történtek után. Tehát ők képesek hazudni. Az amerikai hadsereg, a felderítők és a CIA hazudtak mindenről, ami Irakkal kapcsolatos. Colin Powell nem hazudott, ő egy jó tábornok, amit neki mondtak, azt mondta ő is – de neki tudatosan hazudtak, mert  amikor megkérdezték őket, akkor úgy reagáltak, hogy „Hát azt akartuk, hát értik, a hatalom annyira akarta, hát mi egy kicsit elferdítettük a lelkét...” Hazudnak. Az amerikai hadsereg és a felderítés hazudott a szír vegyi támadásokkal kapcsolatosan, méghozzá pofátlanul megszegve minden törvényt, és minden technikai adatot meghamisítva. Tehát nem lehet bízni abban, hogy az amerikai hadsereg és felderítés azt mondta, akkor az úgy is van. Főleg, hogy egy szál bizonyítékot sem tudnak felmutatni a történtekkel kapcsolatban.

Nem világos, hogy miféle motorcsónak ment oda, milyen teherhajóhoz, egyáltalán mit csináltak. A felvételen látszik, ahogy veszik le a robbanószert a hajó oldaláról. Amennyire én értek az ilyesmihez, hogy hogyan kell a robbanószert hajóra szerelni, ezeket a víz alá rakják, a hajó hasára. Hol lenne értelme lyukat vágni a hajótesten, ha nem a víz alatt? A haditengerészet különleges alakulatai mind így csinálják.

Vlagyimir Szolovjev, műsorvezető: Milyen kellemetlen ember maga, Yaakov. Ha az amerikaiak megmondták, hogy felülről kell, akkor felülről kell.

Ariel Cohen. az Atlantic Council szószólója: Ez egy figyelmeztetés lehetett, fenyegetés, hogy eszkalálódhat a helyzet..

Szolovjev: Miféle figyelmeztetés ez? Akkor minek vették le?

Cohen: Hogy ne kapják őket rajta.

Szolovjev: Akkor hogy figyelmeztetnek, ha nem kapják rajta őket, és fel se robban?

Szemjon Bagdaszarov, örmény politikus: Amerikai vagy másmilyen aknákat a mai világban bárhol lehet venni, aztán bizonyítsd be, hogy nem te voltál.

Cohen: Hogyne, a military boltban.

Szolovjev: Egy pillanat, ha nem a military boltban, akkor legyen szíves magyarázza már meg, hogy az Iszlám Állam terroristái hogyan jutottak hozzá a legkorszerűbb amerikai fegyverekhez! A military boltban?

Cohen: Valaki, valahol ellopta.

Kedmi: Aha, ellopták. Nem.

Valaki, valahol eladta. Megvették, nem kell lopniuk.

A teherhajó szemtanúinak vallomása szerint oldalról, valamilyen lőszerek vagy rakéták repültek. Üzleti tengerészek, mit tudhatnak ők erről. Tehát nem volt robbanószer. Mi volt ez, hogy volt ez, senki nem tud semmit. Még a németek is azt mondják, hogy semmit sem értenek, nincsenek bizonyítékaik. A japán miniszterelnök meg azt mondta, hogy ez, amit bemutattak, ez nem bizonyíték. Az események alakulásának logikája fényében csak az amerikai szenátusra hathat ez, a megtekeredett agyukkal.

Baloldalt az amerikai bizonyíték-videó, jobb oldalt a sérült teherhajó

Iránnak a legkevésbé sem hiányzik egy konfliktus a Perzsa-öbölben, főleg egy japán teherhajóval, mikor a japán miniszterelnök pont Iránban van. Tehát nincs semmiféle logikája az eseményeknek, és nincs semmilyen bizonyíték. Csupán valaki a helyzet kiéleződését akarja Amerikában, és nem hiszem, hogy Trump. Azzal a kuplerájjal, ami az amerikai felső körökben van, ez teljesen lehetséges. A CIA a maga dolgait csinálja, a hadsereg a magáét, a flotta megint a magáét. A legnagyobb konfliktus a hadsereg és a flotta között volt a japánokkal való háborúzás vége felé. Leginkább a hadsereg vezetése és a flotta vezetése között volt a konfliktus, mert eltérő céljaik voltak, ezért eltérő dolgokat találtak ki, beleértve azt a mesét, hogy egymillió halottjuk lesz, ha megpróbálják elfoglalni a japán szárazföldet.

Cohen: Az nem mese.

Kedmi: Én az alapján beszélek, amit tudok, és a dokumentumokra támaszkodva, a továbbiak meg mind értelmezés kérdése. Ami a lényege ennek az egésznek, az az, hogy ma már nem kell semmiféle bizonyíték. Colin Powellnek még fel kellett mutatnia valamilyen ampullát, próbáltak kitalálni valamit. Ma meg már kitalálniuk sem kell semmit. „Mi úgy tartjuk, hogy ez lehetséges, azaz feltételezhetjük, hogy ez így és így van”, és ma ezt az egész világ elfogadja. Ezt a britek kezdték el, és most ki adta meg elsőként a tiszteletet az amerikaiaknak, és mondta nekik, hogy velük vannak? A britek. Ugyanez volt Irakban is. Tehát ma a nemzetközi politika szintje még mélyebbre zuhant a problémák kezelésében, az elmúlt 20 évben ezt nem engedték.

Az Egyesült államok totális információs és hibrid háborút folytat Kína ellen.

Az amerikaiak állandóan ugyanarra a gereblyére lépnek, régóta ez a megoldhatatlan gondjuk, most már sematikusan: szentül hisznek abban, amit az ellenzék mond nekik. Ha csak propagandára használnák azt, amit az ellenzék beszél, akkor azt mondanám, az ördögbe vele. De ők ebben hisznek, és ez szolgál alapjául az operatív döntéseknek, mind a fejlesztésben, mind a politikában. Így viszonyulnak Kínához, és ugyanígy viszonyulnak Tiananmenhez, és mindenhez.

Szeretném kiemelni az amerikai politika hatékonysági fokát, beleértve a gazdasági részét. Hány éve vannak az amerikaiak Irakban? Nemsoká húsz éve lesz. Ma engedték meg az amerikaiak Iraknak, hogy földgázt vásároljanak Irántól. Miért? Mert Irak energetikai rendszere ők rombolták le, és a mai napig nem hozták helyre. Tehát Irán nélkül nem lesz elektromosság. És az évek alatt mivel foglalkoztak, azon kívül, hogy kifele pumpálják az olajat? Hiszen Iraknak van az egyik legnagyobb olajtartaléka a világon. Az amerikaiak meg a sok évnyi jelenlétük alatt, azon felül, hogy leromboltak mindent, mit adtak ennek az országnak? Ma meg csikorgó fogakkal kellett engedélyezniük, hogy Irántól vásároljanak földgázt. Nincs más megoldás. Trump nagyon érdekesen fogalmazott a Közel-Kelettel kapcsolatban, és felejtsük el ezeket a retorikai tévelygéseket a demokráciáról. A legfőbb érdekünk az, hogy Szaúd-Arábia fegyvereket vásárol tőlünk, és mi kötelesek vagyunk eladni nekik. Mert ha nem mi adjuk el nekik, akkor majd megteszi Kína és Oroszország. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az orosz, és kínai fegyverek legalábbis azonos minőségűek, minden sírásuk ellenére. Másodsorban meg az amerikaiak orra alatt építi Kína a rakétaipart Szaúd-Arábiában. A kínaiak benne vannak a szaúdi atomiparban is. És a szaúdiak ezt meg is magyarázták, mondván, hogy nem támaszkodhatunk az amerikaiakra, holnap megint lecserélődik az elnök, és akkor nekünk mi marad? Úgyhogy megyünk azokhoz a partnerekhez, amelyek megbízhatóak. És ez vagy Kína, vagy Oroszország. És az utolsó, amit szeretnék hozzáfűzni.

Ahhoz, hogy az öbölben meg máshol a világon fegyvereket árusítsanak az amerikaiak, mire van szükségük? Nemzetközi feszültségre. Minél jobban félnek Irántól – és az amerikaiak melengetik ezt a helyzetet –, annál több fegyvert adhatnak el.

Én arra támaszkodom, amit látok és hallok. Folyamatos gyerekes hiba, ahogyan értékelik a helyzetet más országokon belül. És teljesen cinikus az a hozzáállás, ahogy a nemzetközi feszültség segítségével a saját gazdaságukat tartják fenn a fegyverkereskedelem érdekében.