erdogantrump
Külföld // 2019.06.20

Az amerikai-török kapcsolatok jövője az SZ-400-as légvédelmi rendszerek megvásárlásának fényében

Az Egyesült Államok kormánya az elmúlt napokban fenyegetést intézett Törökország felé, miszerint, ha július végéig nem szakítja meg az orosz SZ-400-as rakétavédelmi rendszer vásárlását, akkor megtorlásra számíthat Washington részéről. Az említett – Oroszországgal kötött megállapodás miatt – az amerikaiak már felfüggesztették a török pilótákat az F-35-ös vadászgépek használatának oktatása alól. A jövőben viszont ennél sokkalta súlyosabb gazdasági és diplomáciai megszorításokat készül alkalmazni az USA Ankarával szemben.

Június 7-én Patric Shanahan a Pentagon vezető tisztviselője levelet írt a Török Védelmi Minisztériumnak. A tisztviselő négy pontban fogalmazta meg a az SZ-400-as légvédelmi rendszer vásárlásának következményeit Törökországra nézve.

Tehát, ha Törökország nem mond le az orosz rakétavédelmi rendszer megvásárlásáról, akkor:

  • Az Egyesült Államok kizárja Ankarát az ötödik generációs F-35-ös vadászgépek fejlesztési programjából.
  • Washington nem szállítja le a török hadsereg számára az előre megrendelt és kifizetett négy darab F-35-ös vadászgépet.
  • Július végétől az amerikaiak nem képzik tovább a török pilótákat.
  • Az F-35-ös gyártásában résztvevő török dolgozókat július 31-ig bezárólag kiutasítják az Egyesült Államokból.

Mike Andrews ezredes a Pentagon sajtótitkára a múlt héten azt nyilatkozta, hogy az amerikai légierő már felfüggesztette a török pilóták F-35-ösök használatának képzését az arizonai légibázison.

Törökország 2017-ben írt alá egy megállapodást Oroszországgal az SZ-400-as rakétavédelmi rendszerek beszerzéséről. Az Egyesült Államok azóta számos alkalommal figyelmeztette Ankarát, hogy, ha nem hagy fel az üzlettel, akkor gazdasági szankciókat fog alkalmazni Törökországgal szemben. A török elnök Recep Tayyip Erdogan viszont figyelmen kívül hagyta az amerikaiak fenyegetését. Később az USA felajánlotta Törökországnak az amerikai Patriot típusú rakétavédelmi rendszerét az orosz SZ-400-as helyett. Erdogan válasza erre az volt, hogy – amennyiben Washington tesz egy megfelelő ajánlatot, akkor készek tárgyalni a Patriot rendszer megvásárlásáról – ugyanakkor kijelentette, hogy ettől függetlenül nem szándékozik visszalépni az SZ-400-asok beszerzésétől. Május végén Erdogan kompromisszumot ajánlott az Egyesült Államoknak, miszerint a két ország egy közös munkacsoportot állítana fel az SZ-400-asok használatára, viszont az amerikaiak elutasították a török elnök ajánlatát. Egyes elemzők szerint azzal, hogy Erdogan tartja magát az oroszokkal kötött megállapodáshoz, arra készteti az Egyesült Államokat, hogy beváltja a korábbi fenyegetéseit Törökországgal szemben.

Az SZ-400-as rakétavédelmi rendszer tesztje.

Az USA-nak számos oka van arra, hogy ellenezze az orosz rendszerek megvásárlását. A Fehér Ház és a NATO vezetői szerint az orosz rakétavédelmi rendszerek nem kompatibilisek a NATO és a Török Fegyveres Erők által használt eszközökkel. A Pentagon attól tart, hogy az orosz szakemberek – akik a törököket oktatják az SZ-400-asok használatára – kitanulhatják az F-35-ösök technológiáját, továbbá, hogy az SZ-400-as radarok képesek lesznek beazonosítani az F-35-ös vadászgépek lopakodó jeleinek sugárzását. Emellett az amerikai hadiipar számára veszteséggel jár, hogy nem tudják értékesíteni a saját légvédelmi rendszerüket egy szövetséges országban. Továbbá az SZ-400-as üzlet egyre jobban függetlenné teszi Ankarát Washingtontól, illetve közelebb hozza Moszkvát a NATO-hoz, ami szintén komoly problémát okoz az Egyesült Államoknak az Oroszországgal folytatott érdekháború végett. Az elemzők szerint ezért az USA-nak rövid időn belül ki kell találnia egy alternatív megállapodást a törökökkel.

Az F-35-ös vadászgép akcióban.

Az S-400-as rakétavédelmi rendszerek első tételét idén júliusban szállítják Törökországba. Május 22-én Ankara egy katonai delegációt küldött Oroszországba, hogy elsőként tanulják meg az S-400-as rendszer használatát.

Trump és Erdogan legközelebb július végén találkozhat a G20-as országok csúcstalálkozóján Japánban. A szakértők szerint ez a találkozó lehet az utolsó esélye annak, hogy az elnökök helyrehozzák a két ország kapcsolatát. Ha nem születik egyetértés, akkor az Egyesült Államok valószínűleg bevezeti a Törökországgal szembeni szankciókat. Ezek a szankciók feltehetőleg első sorban a török gazdaság ellehetetlenítését fogják elősegíteni. Tavaly nyáron – mikor a törökök bebörtönöztek egy Andrew Brunson nevű amerikai lelkészt, azon okból kifolyólag, hogy összejátszott az Erdogan ellen puccsot megkísérlő gülenista ellenzékkel – az USA már alkalmazott gazdasági szankciókat Törökországgal szemben. Ennek az lett az eredménye, hogy jelentősen leesett a török líra árfolyama. Emiatt jelenleg Törökország komoly gazdasági problémákkal küzd. Két évvel ezelőtt egy dollár 2,5 lírát ért. Jelenleg viszont 6 török lírát ér egy amerikai dollár. Emellett a munkanélküliség 13%-ra nőtt az országban, ami körülbelül ötmillió – főként fiatal – embert jelent. Emiatt a török politikusok azon dolgoznak, hogy minél előbb találjanak egy alternatív megoldást a szankciók megkerülésére, melyeknek a legnagyobb veszélye abban rejlik, ha az amerikaiak nyomására az Európai Unió országai is elkezdenek megszorításokat alkalmazni Törökországgal szemben.

Még ha az EU nem is alkalmaz bojkottot, az amerikai szankciók önmagukban is jelentős károkat okoznak a török gazdaságnak, illetve hosszútávon aláássák Erdogan tekintélyét. Törökországban, legkorábban 2023-ban lesznek választások. Azonban a külső erők könnyedén felhasználhatják a nép elégtelenségét a jelenlegi elnök megbuktatására. Az amerikaiak legutóbb 2016-ban próbálkoztak ezzel – sikertelenül. Jelenleg egy ilyen kísérlet sokkalta nagyobb kockázattal járna az Egyesült Államokra nézve. Erdogan könnyedén meggyőzheti a törököket arról, hogy szegénységük legfőbb oka az amerikaiak Törökországgal szembeni nyomásgyakorlása. Továbbá a válsághelyzet arra kényszeríti Ankarát, hogy mind katonai.politikai, mind pedig gazdasági szempontból alternatív partnerek után nézzen. Az első ilyen lehetőség Oroszország, a második pedig Kína lenne.

Erdogan pártján álló törökök a 2016-os puccskísérlet idején.

Az USA jelenleg ellenséges retorikát alkalmaz Törökországgal szemben. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy Törökország stratégiailag kiemelten fontos Washington számára. Egyrészt a NATO tagsága miatt (a NATO második legnagyobb hadserege a török), másrészt Törökország az egyik legerősebb geopolitikai tényező a Közel-Keleten és – ha közvetetten is – de tevékenysége az amerikaiak befolyását is erősítik a régióban. Az USA pedig nem szeretne egy ilyen partnert elveszíteni. Így hát a közeljövőben a fenti okok miatt, feltehetőleg a – kisebb gazdasági szankciókon kívül – nem valószínű, hogy radikálisabb lépést alkalmaznának Törökországgal szemben.