roman_csocselek
Belföld // 2019.06.06

Román provokáció az úzvölgyi katonatemetőben

Székelyföldi civilek és közszereplők élőláncot vontak az úzvölgyi első világháborús katonatemető köré, ahol a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki. Román csoportok érkeztek a hősök napja alkalmából a temetőhöz. Helyszíni beszámolók szerint szélsőséges románok a csendőrökkel dulakodtak, majd a székelykaput áttörve zászlórudakkal bántalmaztak magyarokat, aztán felavatták az emlékművelet és parcellát. A csendőrök később azt állították, nem történt erőszak. A magyar kormány jegyzékben tiltakozott, és péntekre bekérette a román nagykövetet is.

Román provokátorok a magyar katonáknak emléket állító fakereszteket tapossák meg. Nyilvánvaló a szándék. 

Később Magyar Levente külügyi államtitkár elmondta az MTI-nek, hogy tiltakozó jegyzéket adott át a magyar kormány a román kabinetnek az úzvölgyi katonai temetőben csütörtökön történtek miatt. A jegyzékben az eset teljes körű kivizsgálására és a vonatkozó nemzetközi kötelezettségek betartására szólította fel a román felet a kormány. Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia eltűr effajta atrocitást, amely „barbarizmusában" a magyarok elleni legdurvább provokációkat idézi. A magyar kormány elvárja, hogy ha már megelőzni nem tudták az eseményeket, akkor Románia legalább utólag adjon elégtételt és magyarázatot az identitásában mélyen megsértett több százezer magyar állampolgárnak.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt írta a Facebookján, hogy „Ha ezt a barbárságot a román politika nem akarta megakadályozni, akkor az morális botrány, ha nem tudta, az pedig államigazgatási csőd."

Elítélte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is az úzvölgyi katonatemetőben történt erőszakos cselekményeket, a magyar közösség megfélemlítését célzó „barbár rongálást". Kelemen Hunor pártelnök felszólította a miniszterelnököt, hogy menessze a belügyminisztert és Hargita megye prefektusát is.

A provokáció feltehetőleg azért történt, mert a pápalátogatás és Csíksomlyói Pünkösdi Búcsú okán jelentős médiafigyelem vetődött az erdélyi magyarságra, akik vallási ünnepeiket békében óhajtották idén is megtartani. Mindkét vallási esemény magyarok tízezreit mozgósítja, bármilyen román provokációnak megfelelő talajt adva. Abban reménykedhetnek, hogy a pünkösdi búcsúra érkező magyarok hátha valamilyen románellenes megnyilvánulást tesznek, ezzel pedig beindulhat a hagyományos magyarellenességgel összekötött román politikai cirkusz, az események eldurvulásának lehetőségével együtt.

Erdély Romániához való csatolásának centenáriumának időszakát is most ünneplik a románok (1918 december 1 és 1920 június 4 közötti időszak), valamint jövőre parlamenti választásokat is tartanak keleti szomszédunknál. Egy ilyen szimbolikus emlékezetpolitikai ügyben való fellépéssel jó pontokat gyűjthetnek maguknak a sovén választók előtt azok a román politikusok, akik a huligán csőcselék mozgósítását végezték el.

Amennyiben egyáltalán sor kerül bármilyen nyomozásra vagy vizsgálatra, abban valószínűsíthetően semmilyen ítélet nem fog születni a román tüntetőkre, vagy Dománfalva hatóságaira tekintettel. Miért nem? Mert a román vezetés tisztában van azzal, hogy Magyarország nem képes és nem is fog semmilyen diplomáciai szinten túli fenyegetést megvalósítani. Nincs miért félni Magyarországtól vagy az erdélyi magyaroktól. Ezért bármilyen provokációt el fog tűrni Magyarország, mert nem tehet mást. Még nem.