isvsir
Közel-Kelet // 2019.06.05

Az amerikai-iráni konfliktus lehetséges hatásai Izraelre nézve

Az elmúlt időszakban az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus jelentősen elmérgesedett. Washington eddig gazdasági megszorításokkal sújtotta a perzsa államot, viszont az utóbbi egy hónapban katonailag is elkezdett nyomást gyakorolni Teheránra. Számos politikus és elemző szerint a két ország közötti ellentét könnyedén – az egész közel-keleti térségre kiterjedő – háborút eredményezhet, főként úgy, hogy az USA kormányzati tisztviselőinek és a mögöttük álló érdekcsoportoknak eltökélt célja, hogy minden áron – akár mesterségesen létrehozott indokokra hivatkozva – háborúba sodorják az Egyesült Államokat. Ugyanakkor egy ilyen háború – amennyiben az egész Közel-Keletre kiterjed – Izraelre nézve is komoly következményekkel járhat. Egyes izraeli elemzők szerint ez aggodalomra ad okot, mivel az amerikai-iráni konfliktus megnöveli a lehetőségét annak, hogy Irán első sorban proxy – majd amennyiben kitörne egy esetleges háború – nyílt támadásokat intézzen Izrael ellen, tekintettel a két ország cseppet sem baráti viszonyára. Az izraeliek szerint az Iszlám Köztársaság – egyfajta reakcióként az amerikai nyomásra – könnyedén célkeresztbe veheti a zsidó államot.

Az izraeli elemzők úgy gondolják aggodalomra ad okot az, hogy nemrégiben az Irán által támogatott jemeni síita húszi fegyveresek – akik Irán egyik proxy hadseregét képezik az izraeliek szerint – Irán kérésére dróntámadásokat intéztek Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek olajüzemei és olajszállító hajói ellen. Mások szerint viszont a fent említett dróntámadásokat az USA zsoldosai követték el, azon okból kifolyólag, hogy a – casus belli értelmében – legyen indokuk támadást intézni Irán ellen.

Az elemzők emellett megemlítették, hogy a – húszikon kívül – egyéb Irán által támogatott proxy csapat és a Forradalmi Gárda elit alakulatának térségbeli tevékenysége nem más, mint az előkészülete egy komolyabb mozgósításnak.

Irán eddig nem volt hajlandó kompromisszumot kötni az Egyesült Államokkal arról, hogy az amerikaiak feltételei szerint újra tárgyalják a nukleáris megállapodást és megvitassák a ballisztikus rakéták korlátozásáról szóló egyezményt. Továbbá bejelentették, hogy a 2015-ös nukleáris egyezmény határértékét meghaladva fogják növelni az urándúsítást az országban. Az elemzők szerint ez a jövőben nukleáris fegyverek gyártásához fog vezetni.

Emellett a teheráni vezetés azzal fenyegetőzött, hogy minél jobban növekszik az ország belső instabilitása az amerikai szankciók miatt, annál nagyobb veszélyben vannak Washington térségbeli szövetségesei, a közel-keleti olajexport és Izrael biztonsága. Ebből adódóan Izrael azt feltételezi, hogy – amennyiben eszkalálódik a konfliktus az Egyesült Államok és Irán között – Irán könnyedén intézhet proxy támadásokat izraeli célpontok ellen a zsidó állam területén, mint ahogyan azt – az elemzők állítása szerint – korábban is tette.

Az izraeli hírszerzés szerint a május 4 –ei Palesztin Iszlám Dzsihád által elkövetett IDF tisztje elleni mesterlövésztámadás – ami két napig tartó tűzharcot eredményezett a Gázai övezet határán – Irán válasza volt az amerikai gazdasági nyomásra.

A Palesztin Iszlám Dzsihád katonái Gázában.

A Meir Amit Hírszerző és terrorelhárító központ nyilatkozata szerint a Gázai övezetben történő erőszakos cselekmények nagy része Irán számlájára írható.

„ Irán az Iszlám Dzsihád szervezeten keresztül hajt végre Izrael-ellenes támadásokat a Gázai övezet határán. A szervezet főtitkára – Ziad al-Nakhla – is elismerte, hogy az Iszlám Dzsihád folyamatos kapcsolatot tart fenn Iránnal és a libanoni Hezbollah-al, bár megjegyezte, hogy a legutóbbi támadásról nem konzultáltak Teheránnal.” – áll a Meir Amit nyilatkozatában.

Az izraeliek szerint Iránnak és az Iszlám Dzsihádnak érdekében áll a feszültség fenntartása a Gázai övezetben. Emiatt az Izrael biztonságáért felelős kabinetnek olyan védelmi megoldásokat kell kidolgoznia, amely egyaránt reagál az Iszlám Dzsihád szervezet provokációira és az iráni proxytámadásokra, illetve biztosítja Izrael tágabb értelemben vett stratégiai érdekeinek védelmét. A májusi támadás szerintük Irán proxy haderejének hatékonyságát bizonyítja.

A másik terület ahol Irán megpróbálhat nyomást gyakorolni Izraelre az Szíria. A szíriai polgárháború csatatérként funkcionált Izrael és Irán számára. Május 18-án Damaszkusz déli része, míg áprilisban az északnyugat szíriai Maszjaf városa ellen intézett Izrael rakétatámadásokat, amiknek a célpontjai állítólag az Iráni Forradalmi Gárda állásai voltak. Továbbá március folyamán pedig – szintén a Forradalmi Gárda – rakétakilövő létesítménye ellen intéztek támadást Tel-Aviv-ból.

Izraeli rakétatámadás Damaszkusz felett.

A Szíriában tevékenykedő síita milíciákat Irán támogatja. A jelentések szerint körülbelül 80 000 síita harcos tartózkodik a térségben, beleértve ebbe az iraki és afgán önkénteseket, valamint a helyi szíriai síitákat és a libanoni Hezbollah csapatait, akiknek nagyrésze már visszatért Libanonba a konfliktus rendeződése végett.

Az Iszlám Köztáraság hadseregének tengerentúli műveleti egységének, valamint a Kasszám Szulejmáni tábornok által vezetett Forradalmi Gárda elit alakulatának még mindig eltökélt célja, hogy Szíriát Iráni befolyás alá helyezze – megalapozva ezzel a jövőbeli Izrael ellen irányuló támadások frontvonalát. Az izraeli elemzők szerint Irán Szíriából könnyedén intézhet támadást Izrael ellen, első sorban ballisztikus rakétákkal, de akár egy izraeli-szíriai határ menti terrortámadást is el lehet képzelni. Emiatt az Izraeli Védelmi Erők északi parancsnoksága és katonai hírszerzési ága az ilyen támadásokra utaló jeleket keresi és igyekszik válaszlépéseket kidolgozni ellenük. Az izraeliek úgy vélik, hogy a támadásokra olyan operatív válaszokat kell adni, melyek segítségével elérhetik a támadások megszüntetését, ugyanakkor nem eredményeznek elhúzódó harcot a két fél között.

Kasszám Szulejmáni tábornok és a Forradalmi Gárda elit alakulata Szíriában.

Izrael - a fentii lehetőségek mellett - a libanoni Hezbollah tevékenységétől tart a legjobban. Az Irániak első sorban a libanoni szervezetnek küldenek utánpótlásokat Szíriából. A Hezbollah 150 000 rakétával rendelkezik, valamint megfelelően kiképzett gerilla csapatokat tud mozgósítani. Emellett komoly harci tapasztalatokra tettek szert a szíriai polgárháború során. A szervezet továbbá jelentős befolyással bír a libanoni politikára. A 2006-os libanoni-izraeli háborúban az izraeli hadsereg súlyos vereséget szenvedett a Haszán Naszr Alláh vezette félkatonai szervezettől. Ebből adódóan egy Libanon felől indított támadás növeli legjobban az esélyét annak, hogy Tel-Aviv háborúba keveredjen. Egy Hezbollah-al való háború nagyszabású légi és földi hadműveletekhez vezetne Izrael részéről, viszont így is fennáll az esélye annak, hogy a Hezbollah rendkívüli károkat okozzon a zsidó államnak. Ugyanakkor a közeljövőben nem valószínű, hogy a Hezbollah támadást intéz Izrael ellen. Haszán Naszr Alláh szerint egy újabb háború a zsidó állammal csak abban az esetben lehetséges, ha Tel-Aviv kiprovokálja azt.

A Hezbollah akciója az izraeli hadsereg ellen 2006-ban.

A közeljövőben Irán feltehetőleg nem keveredik nyílt háborúba Izraellel, mivel jelenleg a figyelme nagy részét az amerikai nyomás köti le. Ugyanakkor – ha a fenti szempontokat figyelembe vesszük – Izrael okkal tart az amerikai-iráni konfliktus Izraelre gyakorolt hatásitól. Feltehetőleg, az USA katonai fenyegetőzése Irán felé megnyugtatja majd egy időre a Netanjáhú vezette államot. Ám ha valamilyen oknál fogva mégis kitör a háború a Közel-Keleten, akkor Izrael súlyos károkat szenvedne el mind a Hezbollah-tól, mind pedig Irántól. Ezért a washingtoni vezetést jelentősen befolyásoló izraeli lobbinak el kell döntenie, hogy megéri-e neki olyan háborút kezdeményezni, mely kifejezetten negatív hatással lenne Izrael jövőjére nézve.