OV_2019_EP_választás
Belföld // 2019.05.27

Az EP-választási eredmények belpolitikai vonzatáról

Megtörtént a várva várt nagymintás EU-tagállami közvéleménykutatás, más néven Európai Parlamenti választás. Korábbi cikkünkben összefoglaltuk a választás valódi tétjét. Azonban most a szavazás belpolitikai hozadékait vizsgáljuk meg röviden, ugyanis egy 40% feletti, félkomolyan vett EP-választási részvétel esetén már következtetéseket vonhatnak le a pártok és támogatóik a 2022-es országgyűlési választásra vonatkozólag.

A kormánypártok (Fidesz-KDNP) esetében részben volt sikeres volt a mozgósítás, a magas részvétel a Fidesz várakozásainak részben megfelelt, azért csak részben, mert egyesek pedig 50% fölötti eredményben bizakodtak és legalább 14 mandátumban. Ezt azonban egy sokak által értelmezhetetlen EP-választástól kár volt várni, habár propagandaértéke van. Sosem lehet a domináns párt elégedett az eredményével, ez a recept. A választás tétjét Orbán Viktor már 2018-ban meghatározta, az Európai Néppártban történt csetepaté és (ön)felfüggesztést követő kommunikáció pedig megfelelő érzelmekkel látta el a szavazótábort. Habár a bevándorlás és migráció témája még mindig meghatározó, ez volt az első EP-választás a 2015-ös bevándorlási krízis óta, ennek köszönhetően a korábbiakhoz képest sokkal magasabbak voltak itthon és az EU-tagországokban is a részvételi arányok. Sokat nyomott a latba a fizetések emelkedése és az ebből származtatott „jólét” viszonylagos megjelenése, a gazdasági kiszámíthatóság ténye, a személyes stabilitás megléte az alsó-középosztály és a felette lévő jövedelmi rétegek számára. A kormánypártoknak azokban a megyékben sikerült jobban mozgósítaniuk, ahol a gazdasági fellendülés az utóbbi években jobban éreztette hatását. Az eredmények a kormánypártoknak kedveznek, mert a Gyurcsány-féle DK és az SZDSZ-jellegű Momentum a képzeletbeli erővonalak szerint a második és harmadik legerősebb pártnak tűnhet Magyarországon. Az önkormányzati választásokat megelőző időszakot ennek a két ellenzéki pártnak és a többi gyengélkedő ellenzéki formáció vetélkedése fogja jellemezni. Ezzel az eredménnyel elégedett lehet a Miniszterelnök. A kicsivel 52%-os szavazati arány feletti, 13 mandátumot érő győzelem után Orbán Viktor röviden learatta a babérokat és egy hamiskásan előadott magyar Himnusszal zárta a pár perces beszédét.

Az EP-választáson indult pártok és elnyert mandátumaik, valamint a rájuk leadott szavazatok aránya. 

A Demokratikus Koalíció az EP-választás első számú ellenzéki győztese, 16% feletti eredményével 4 mandátumot nyert, ami a várakozásoknál jobb erermény. Gyurcsány Ferenc hosszú távú stratégiája sikeres, egykori pártját az MSZP-t sikeresen előzte meg, tette már-már jelentéktelenné a választók szemében. Feleségét, Dobrev Klárát ügyesen építette fel a választásra, a legharsányabb és talán a leginkább Orbán-ellenes jelöltként működtette. A radikális Európai Egyesült Államok terve kevésbé mozgatta meg a választókat, azonban a kormánypártok elleni szavazókat mozgósítani tudta, különösen az 55 év feletti korosztályban. A DK kampánya az ellenzék többi pártjához képest erőteljes volt és üzenetei is elég egyszerűek voltak ahhoz, hogy a protesztszavazókat részben megszólítsa. Gyurcsány Ferenc jól sakkozott, a 2022-es választáson elképzelhető, hogy elsőszámú ellenzéki kihívója lehet majd a kormánypártoknak. Azonban az kétséges, hogy ezt maga a pártelnök, a sokak által elutasított egykori miniszterelnök fogja megjeleníteni. Lehet, hogy Dobrev Klárát beveti majd az országgyűlési választásokon is Gyurcsány. Ha már képes volt 550 ezer szavazót mozgósítani, akkor csak jó lehet még erre a szerepre is. Legalább családban marad a dolog, de a vezetés marad Ferenc kezében.

Gyurcsány Ferenc learatja a babérokat. Mellette jobbra felesége Dobrev Klára, aki az arcát adta férje politikai stratégiájához, ügyes húzásához. 

A Momentum Mozgalom a picivel 9,9% feletti eredményével 2 mandátumot tudott megszerezni. Ez számukra egyértelmű siker, 340 ezer szavazattal biztos bejutók lehetnek a 2022-es országgyűlési választásokon is. Ennek tudatában számítani lehet arra, hogy képesek lesznek felszippantani az összeomló LMP liberális szárnyát is, ami növelheti a szavazataik számát. Kampányuk különösebben nem volt erőteljes, üzeneteik nem voltak egyszerűek vagy egyértelműek, ami biztos volt, az az Orbán-ellenesség. Ők legsikeresebben a 35 év alattiak körében tudták a kormányellenes protesztszavazatokat begyűjteni. Ők maguk azt is kommunikálták, hogy a Fidesszel elégedetlen jobboldali választók is őket választották. Ez azért kissé túlzó feltételezésnek tűnik. Azonban mindenképpen számolnunk kell azzal, hogy egy olyan párt nyert mandátumokat és választói felhatalmazást, melynek hazafias elköteleződése erősen megkérdőjelezhetőnek számít. Úgy látszik, hogy ezzel a két EP-képviselői mandátummal tovább fog növekedni a Momentum nemzetközi kapcsolatrendszere, támogatási lehetőségei, politikai érdekérvényesítő képessége. Ez leginkább azoknak az ideológiai és gazdasági érdekcsoportoknak jó hír, melyek Macron francia elnököt is támogatják, hiszen ezzel egyértelműen lehetőségük lesz Magyarországon befolyásukat növelni egy ilyen proxypárt segítségével.

A hivatalos eredmények előtt két órával kiosztott pezsgő hatására kissé összeakadó nyelvű Momentumos listavezető, Cseh Katalin kérdésekre válaszol az eredményváró rendezvényükön megtartott sajtótájékoztatón. 

Az MSZP-P egyértelmű vesztese az EP-szavazásnak. Helyét elfoglalta és meghaladta egykori belső ellenfelük, Gyurcsány Ferenc és a DK. A párt hiába vonultatta fel kétszer is Timmermans Európai Szocialista csúcsjelöltet, sokra nem mentek vele. 6,68%-ot és 1 mandátumot azért szereztek, de még futnak néhány demokratikus kört, hogy ki is menjen ki is üljön be az EP-be. Valószínűleg ez a valaki Ujhelyi István vagy Szanyi Tibor lehet. A Párbeszéd jelöltje, Jávor Benedek pedig kereshet magának egy új munkahelyet. Ezek után az MSZP további lassú népszerűségcsökkenése folytatódni fog, a Párbeszéd pedig láthatatlanná vált, csak Karácsony Gergely tartja magát még az önkormányzati választásokig. Ezek után a szocialisták valószínűleg egyszámjegyű eredményt fognak csak elérni a 2022-es országgyűlési választásokon.

A Jobbik Magyarország Mozgalom a valaha mért legrosszabb választási eredményét szenvedte el. A néppártosodás nagy stratégiája meghozta hasznát, még ha negatív is az. Vona Gábor örökségét sikerült „győzelemre” vezetni. 6,44%-ot, és a korábbi 3 helyett 1 mandátumot szereztek 219 ezer szavazattal, ami egy országgyűlési választáson kevés lenne az 5%-os küszöb átugrásához is. Igaz, hogy itt a magas részvétel abszolút nem a Jobbiknak kedvezett, 2014-ben, az ereje teljén lévő pártjuk akkor 340 ezer szavazatot kapott és ezzel a második lett az EP-választáson, 29%-os részvételi arány mellett. Ezzel a Jobbik jelentéktelenedése tovább fog folytatódni, sőt meg is gyorsulhat. Osztozik egykori ellensége az MSZP sorsában, egyszámjegyű eredményre számíthat majd a Jobbik is a 2022-ben, addig még talán kitart.

A Mi Hazánk Mozgalom 3,33%-os eredménye korrektnek tekinthető, még akkor is, ha jelentős közvetett támogatást kaptak a kormánypártoktól. A kitűzött célt elérték, sikeresen gyengítették a Jobbikot. Óriásplakátjaik a párt valós gazdasági erején felül hirdették a Toroczkai Lászlót és Dúró Dórát és a jobbik egykori kampányszövegét a „Magyarország a magyarokét”. A híveik valószínűleg bizakodtak a Jobbik 2009-es áttörésének megismétlésében, azonban ez a lemez lejárt, ettől függetlenül 113 ezer szavazatot kapott a vadonatúj párt a „régi” politikusokkal. Arra lehet számítani, hogy a Jobbik lecsúszásával talán átlépheti a parlamenti küszöböt a Mi Hazánk 2022-ben, ehhez azonban nem lesz elég a 2000-res évek elejének nemzeti radikális romantikája, a politikai hagyományőrzés jellegű működés.

A Kétfarkú Kutyapárt sikeresen elszórakoztatta a szavazókat 2,63%-os eredményével. Mosolyteli, hogy van 89 ezer erre kapható szavazó. Legalább ennyi szavazatot lekötöttek az ellenzék többi pártjától. Orbán Viktor is mosolyog ezen.

Az LMP összeomlott. 2,19%-os eredményével és 74 ezer szavazattal gyakorlatilag eltűnik az ellenzéki térképről 2022-re. Ezzel ennek a pártnak vége, innen nem állnak fel. Szavazóbázisukat nem tudták mozgósítani és a jövőben nem is fogják tudni megtartani.

A Magyar Munkáspárt teljesítette célját, szerepelt a szavazólapon, oda tudott állni a rajtvonalhoz az egykori MSZMP örököse is 30 évvel a rendszerváltozás után, igaz már „nemzeti-baloldali” programmal. Azért valamiben sikerült nekik is megújulni. Ez a performansz 14 ezer szavazatot ért.