usairak
Közel-Kelet // 2019.05.23

Irak az amerikai-iráni konfliktus csataterévé válhat

Az iráni Fars hírügynökség az iraki biztonsági erők jelentésére hivatkozva a mai napon közölte a hírt, miszerint egy 70 harci járműből álló amerikai katonai konvoj érkezett az Ayn al-Asszád légibázisra, mely Irak nyugati részén található 150 kilométerre a szíriai és 270 kilométerre az iráni határtól. A forrás kitért arra, hogy az utóbbi napokban az amerikai hadsereg fokozott biztonsági intézkedéseket vezetett be az Al-Anbar tartományban található támaszpontjain, továbbá, hogy a fent említett konvojt – mely Jordániából érkezett Irakba – amerikai vadászgépek kísérték a légibázisig. Egy másik – szíriai – hírügynökség szerint az amerikaiak titokban csapatokat küldtek és fegyvereket szállítottak Irakba, amiknek a szállítását jordániai biztonsági cégek intézték. A Fras hírügynökség szerint mindez egy héttel azután történt, hogy Washington a Perzsa-öbölbe telepítette az USS Abraham Lincoln repülőgép hordozót B-52-es nehézbombázókkal a fedélzetén.

Áprilisban az iraki média arról számolt be, hogy az amerikai hadsereg 10 000 katonával növelte jelenlétét az Ayn al-Asszád és az al-Habanidzseh légibázisokon, illetve a legmodernebb berendezésekkel látta el ezeket. Az iraki Badr félkatonai szervezet vezetője elmondta, hogy az amerikaiak Szíriából telepítették át csapataikat az Al-Anbar tartományban található bázisaikra, valamint, hogy január elején egy újabb katonai támaszpontot létesítettek a térségben. Továbbá megjegyezte, hogy az Irakban állomásozó amerikai katonák 90 % - a magasan képzett, harcedzett katona.

Az Ayn al-Asszád légibázis Irakban.

Két héttel ezelőtt Kasszám Szulejmáni az Iráni Forradalmi Gárda elit alakulatának – akik főként külföldön hajtanak végre terror-ellenes akciókat – tábornoka Irakba látogatott, hogy találkozzon a Teherán által támogatott síita milíciákkal – mint amilyen a fentebb említett Badr szervezet is – és felhívja a figyelmüket egy újabb proxy háború lehetőségére, mely elsősorban Irakot érinti, de akár az egész közel-keleti térségre is kiterjedhet.

Az USA és Irán közötti ellentét az utóbbi időszakban mérgesedett el. Donald Trump amerikai elnök szankciók alá vonta az iráni olajexportot. Később a washingtoni vezetés az USS Abraham Lincoln Perzsa-öbölbe telepítésével és a fokozott fegyverkezéssel elkezdte katonai nyomás alá nyomni a perzsa államot. Trump háború nélkül szeretné megoldani a konfliktust, azonban a kormányzati tisztviselők – kiváltképpen John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó – minden áron – mesterségesen létrehozott indokokra hivatkozva – igyekeznek minden áron háborút kirobbantani a két ország között.

A Badr szervezet katonái az Iráni Forradalmi Gárda embereivel.

Irak, Szaddám Husszein rendszerének megbuktatása óta, valamint az USA háborús politikája és felforgató tevékenysége (Iszlám Állam) miatt politikailag instabil vezetéssel bír. Az ország gyakorlatilag egyaránt szövetségese Washingtonnak és a nagyszámú síita lakosság miatt Teheránnak is. Az utóbbi jelentős anyagi és fegyveres támogatást nyújt a terrorizmus és az amerikai megszállás ellen harcoló síita milíciáknak. A Military Times szerint Irak az amerikai-iráni konfliktus tekintetében emiatt két tűz között áll. Állításuk szerint, ha az iraki vezetés nem tudja kontroll alatt tartani a Teherán által támogatott milíciákat, akkor könnyedén megeshet, hogy egy esetleges háború esetén az ország afféle csatatérként fog funkcionálni a harcoló felek számára.

Mike Pompeo amerikai államtitkár május elején Bagdadba utazott, hogy felhívja a kormány figyelmét arra, hogy az iraki hadsereg, illetve a síita szabadcsapatok ne akadályozzák az amerikai hadsereg jövőbeni tevékenységét.

Ha figyelembe vesszük, hogy az USA az utóbbi időben a Perzsa-öbölben, és Irakban – mint ahogyan azt a fentebb említett katonai konvoj példája is igazolja – vonja össze erejét, illetve a washingtoni vezetés mögött álló érdekcsoportok és John Bolton céljait, valamint a tényt, hogy egy nyílt támadás Irán ellen jelentős veszteségekkel járna számukra, így okkal feltételezhetjük, hogy Irakot egyfajta előretolt állásként szeretnék használni az Iránra való nyomásgyakorlás céljából. Ugyanakkor, a Teherán által támogatott milíciák viszont úgymond Irán előretolt állását képezik, ezért könnyedén megeshet, hogy Irak fogja nyújtani a sakktáblát a két ország közötti proxy háborúban. Érdemes viszont megjegyezni, hogy az USA tart az egyre növekvő Iráni befolyástól az ország síiták lakta déli részén. Az amerikaiak befolyása inkább az ország északi - szunniták és kurdok lakta - részén bír jelentőséggel. Ebből adódóan egy esetleges proxy háború következménye lehet, hogy Irak három részre szakad. Az ország déli része Irán, míg Iraki Kurdisztán és észak Irak pedig az USA fennhatósága alá tartozna.