Ultraorthodox zsidók tüntettek az Eurovíziós Dalfesztivál ellen | Magyarország.ma
Közel-Kelet // 2019.05.21

Ultraorthodox zsidók tüntettek az Eurovíziós Dalfesztivál ellen – majd elmenekültek néhány félpucér nő elől

Izrael ultraorthodox harédi közösségéhez tartozó férfiak tiltakoztak Jeruzsálemben az Eurovíziós Dalfesztivál megtartása ellen, mivel az megzavarja a Sabbath nyugalmát, sőt azt megszentségteleníti. A Sabbath péntek napnyugtától szombat napnyugtáig tartó szent „pihenőnap” a zsidó emberek számára, amelyhez különleges vallási szabályok tartoznak. Ezeket a rendelkezéseket pedig a harédi közösség (szó szerinti jelentése „remegő” – istenfélő ember) tagjai szigorúan betartják.

Az erőszakos tüntetők csoportját izraeli lovasrendőrök és rohamrendőrök próbálták megfékezni szombat napközben, amikor nem várt segítséget kaptak pár ledér hölgy személyében, akik melltartóra vetkőzve kiálltak az utcára a tüntetők elé. Ezzel elriasztották a tüntető zsidó harédi férfiakat, akiknek vallási okokból szigorúan tilos rájuk nézni.

Ledér öltözetű zsidó nők zavarták meg a harédi férfiak erőszakos tüntetését | Magyarország.ma

Ledér öltözetű zsidó nők "zavarták meg" a harédi férfiak erőszakos tüntetését. Hatékonynak bizonyult a recept.

A több száz fős, férfiakból is fiúkból álló ultraorthodox csoport azért csapott össze a rendőrséggel, azért akadályozta a forgalmat és támadt rá rendőrökre mert a dalfesztivál döntőjének szombati előkészítését végző dolgozók megszegték a Shabbat nyugalmát ezzel szerintük megszentségtelenítették azt.

Az ultraorthodox közösség egyes csoportjai fellépnek a nők fotón vagy médiában való szerepeltetése, bemutatása, ábrázolása ellen az erkölcsösség nevében. Ezért gyakran előfordul, hogy nők arcát és testét lefestik a hirdetőtáblákon, reklámokon.

A harédi közösség az egykori kelet-európai zsidóság maradékából szerveződött, körülbelül 30 ezren voltak 1948-ban, Izrael Állam kikiáltásakor. Ben Gurion széleskörű autonómiát adott nekik, nem kellett katonai szolgálatot folytatnia a hétszáz bóher (zsidó hittudományokat tanuló személy) fiatalnak. Ezek után a mai napig nem vonulnak be katonai szolgálatra az ultraorthodox fiatalok, számuk pedig egyre nő a zsidóságon belül a nagycsalád-modell elterjedése okán (nem ritka a 8-10 gyermekes harédi család), ma már tízezres a katonai szolgálat alól vallási okokból felmentettek köre. Azonban érdemes megemlíteni, hogy a mégis bevonulni akaró harédiek ma már külön zászlóaljat alkotnak az Izraeli Védelmi Erők kötelékében. A harédiek körében a népességnövekedés mintegy 6%-os évente, míg a többi zsidóé 1.8%-os. Létszámuk ma egy millió főt meghaladó és izrael lakosságának 12%-át alkotják. Adót nem fizetnek, mivel életüket a Tóra tanulmányozásának szentelik.

Harédi férfiak egy korábbi tüntetése a katonai szolgálatuk alóli felmentésük fenntartása mellett | Magyarország.ma

Harédi férfiak egy korábbi tüntetése a katonai szolgálatuk alóli felmentésük fenntartása mellett.

A nem harédi izraeliek (beleértve a mélyen hívő vallásos cionistákat is) egyre növekvő ingerültséggel tekintenek a kivételezettekre, akik nem szolgálnak a hadseregben, nem fizetnek adót (hiszen nem dolgozhatnak), viszont egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a költségvetésből, ragaszkodnak monopóliumukhoz a „ki a zsidó” kérdés eldöntésében, és gyakran militánsan igyekeznek életmódjukat és felfogásukat terjeszteni. Az izraeli demokrácia adta előnyökkel élnek tehát, miközben nem hajlandók az izraeli polgárként rájuk háruló kötelezettségeket vállalni.

Magyarországon a legismertebb harédi közösségbe tartozó zsidó csoportosulásnak a Chábád-Lubavics mozgalom helyi képviselőit tarthatjuk, így a Köves Slomó által vezetett EMIH-et (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség). A közösséggel kiemelt kapcsolatot ápol Orbán Viktor kormánya, mely jelentős anyagi támogatásokban is megnyilvánul. Azonban az üzlet nem egyoldalú, hiszen a kapcsolatépítés sikeresen tágította a kormánypártok izraeli és vele együtt az USA-béli elfogadottságát és mozgásterét is.