Trump, Huawei | Magyarország.ma
USA // 2019.05.20

A Google felfüggesztette a Huawei hozzáférését az Android rendszerhez Trump rendelete után szinte azonnal

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma szinte azonnal felvette a Huawei-t a tiltólistájára, amint Donald Trump aláírta a rendeletet, miszerint a Huawei nem értékesítheti a termékeit az USA-ban nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva. A lépés feltehetőleg már régóta érett, az USA szemmel láthatólag nem tudott mit kezdeni Kína technológiai előretörésével.

Röviddel a minisztérium bejelentése után a Google felfüggesztett minden üzleti tevékenységet a Huawei-vel, ez érint minden szoftver, hardver és egyéb technológiai szolgáltatást is, kivéve a szabad forráskódú szoftvereket. A Google szóvivője szerint a vállalat nem tesz mást, mint ”betartja a törvényeket és vizsgálja a következményeket”. A Google közölte továbbá, hogy:

„A Huawei csak az Android szoftver már elérhető verzióit tudja majd telepíteni a telefonjaira, a Huawei felhasználók nem férnek hozzá olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint a Google Play alkalmazásbolt vagy a YouTube, illetve a Google Maps térkép és navigációs szoftver.”

Azok számára akik figyelemmel kísérték Donald Trump elnökválasztási kampányát és az utána folytatott kormányzati kommunikációt, egyértelmű lehet, hogy a Google változtat a hozzáállásán, és kivétel nélkül elismeri az Egyesült Államok kormányának fennhatóságát maga felett. Habár a Google tudatosan manipulálta a keresőben a Donald Trumpra vonatkozó találatokat, hogy eleinte mint elnökjelöltet, majd mint elnököt is rossz színben tüntesse fel, a cég feladni látszik korábbi álláspontját.

Sundar Pichai Google-vezér az Egyesült Államok Igazságügyi Bizottságának meghallgatásán, Washington D.C., 2018 december 11. | Magyarország.ma

Sundar Pichai Google-vezér az Egyesült Államok Igazságügyi Bizottságának meghallgatásán próbálja magyarázni, hogy az "idióta" keresőszóra a Google miért Donald Trumpot dobja fel. Washington D.C., 2018 december 11.

Ez többek között köszönhető annak is, hogy a korábbi amerikai kormányok nem tudták a technológiai cégek érdekérvényesítő képességét felmérni, és ennek megfelelően az amerikai nemzetstratégiába illeszteni. Mindez kimerült olyan alapvető követelésekben az állam részéről, hogy a nagy szoftver-mint-szolgáltatást kínáló cégeknek hozzáférést kellett adniuk a termékeikhez az amerikai titkosszolgálatoknak, akik a rájuk zúduló hatalmas információ mennyiséggel nem voltak képesek mit kezdeni, azt csupán kis intenzitással használták jó esetben is.

Donald Trump ezt a tendenciát megfordítani látszik, a tény ugyanis, hogy a Google bejelentéséhez csatlakozott órákon belül az Intel, Qualcomm, Xilinx és Broadcom is. Kína számára ez felettébb rossz hír, hiszen a processzorokat és félvezetőket gyártó amerikai cégek hogyha felfüggesztik az exportot Kínába, akkor a kínai technológiai cégek jó minőségű és fejlett részegységek nélkül maradnak, amíg ki nem építik a saját ilyen irányú kompetenciájukat. Habár Kína még okozhat meglepetést azzal, hogy bejelenti az ilyen irányú részegységek hazai gyártását, az USA piacának elvesztése akár ideiglenesen is a bevételkiesésen kívül stratégiai veszteséget is jelenthet.

Érdemes megjegyezni, hogy a Huawei elsősorban azért volt képes benyomulni a piaci résekbe, mert a jellemzően USA-bázisú nagy technológiai cégek a financiális iránytű mellett nem követtek amerikai nemzetstratégiai irányvonalakat - és ezáltal érdekeket se.

A Huawei mesterséges kiszorítása a piacról a protekcionizmus ilyen irányú alkalmazásával a globalista álom végének kezdetét is jelentheti.