John Bolton és Hasszán Rouhani | Magyarország.ma
Külföld // 2019.05.18

John Bolton az Iránnal való háború kirobbantására törekszik

Az Egyesült Államok az elmúlt időszakban egyre nagyobb – gazdasági, politikai és újabban katonai – nyomást gyakorol Iránra. Sokak szerint ennek következménye egy nyílt háború lehet. Dr. Paul Craig Roberts – aki Ronald Reagan elnöksége idején volt a gazdaságpolitikai kincstártitkár asszisztense – és Philip Giraldi - a CIA egykori terrorizmus-ellenes szakértőjé és katonai hírszerzőtisztje –szerint erősen fennáll a valószínűsége annak, hogy John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó minden áron háborút akar kirobbantani az Egyesült Államok és Irán között, míg Donald Trump elnök háború nélkül szeretné megoldani a két ország közötti konfliktust. Itt érdekességként megjegyeznénk, hogy két héttel ezelőtt Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter hasonlóképpen nyilatkozott John Bolton iráni-amerikai konfliktusban betöltött szerepéről.

Május 15-én – nemsokkal azután, hogy a Pentagon az Egyesült Államok ötödik haditengerészeti flottájának műveleti területére telepítette az USS Abraham Lincoln repülőgép hordozóját és mozgósításba kezdett a Perzsa-öbölbéli bázisain – Amir Hatami iráni védelmi miniszter kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak és Izraelnek a legmagasabb szintű katonai-védelmi felkészültséggel kell szembenéznie, amennyiben továbbra is agresszív katonai nyomást gyakorolnak Teheránra.

Pihilp Giraldi volt CIA tiszt szerint az Egyesült Államok katonailag akar nyomást gyakorolni a perzsa államra, viszont – állítása szerint – Trump nem szándékozik háborúba keveredni Iránnal. A katonai nyomás inkább csak arra szolgál, hogy erőt demonstráljanak Teheránnal szemben.

„ Donald Trump úgy véli, hogy harc nélkül is meg tudnak egyezni Iránnal és nem kívánja háborúba sodorni az Egyesült Államokat. Ugyanakkor Bolton a – casus belli – értelmében azon dolgozik, hogy minél előbb fegyveres konfliktus alakuljon ki a két ország között. Ő nem a szavak embere.” – mondta Philip Giraldi.

Trump május 15-én posztolt twitter bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy bízik, benne, hogy Irán hamarosan tárgyalni akar majd az Egyesült Államokkal. Továbbá elítélte a New York Times által leközölt hírt, miszerint Washington 120 000 katonával növelte meg a jelenlétét a Közel-Keleten.

Donald Trump twitter bejegyzése.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az USS Abraham Lincoln B-52-es Stratofortress bombázókkal a fedélzetén érkezett a Perzsa-öbölbe, valamint a megérkezést követően az amerikaiak rakétavédelmi rendszer kiépítésébe kezdtek a Perzsa-öbölbéli bázisaikon.

Mindeközben Szaúd-Arábia állami hírügynöksége május 13-án jelentette be, hogy két olajszállító hajójuk sérült meg a Hormuzi-szoros közelében. Az esetre a szaúdi vezetés szabotázsként hivatkozott. Másnap Rijád bejelentette, hogy ismeretlen elkövetők dróntámadást intéztek két olajszivattyú-állomás ellen, közvetlenül az olajszállítók szabotázsa után. Később – ugyanazon a napon – a jemeni Húszi lázadók vállalták a felelősséget a dróntámadásért és a tengeri incidensért. Az esetről a New York Times is beszámolt. Az Egyesült Államok vezetése azonban Iránt vádolja a történtekért.

Dr. Paul Craig Roberts – aki Ronald Reagan elnöksége alatt volt a kincstártitkár gazdaságpolitikai asszisztense – úgy véli, hogy az események az úgynevezett „False Flag” (hamis zászló) művelet részét képezik. Ez azt jelenti, hogy álcázott egységek kívülállók nevében követnek el támadást, mely későbbiekben okot ad egy katonai beavatkozásra.

„ A támadásnak – amennyiben megtörtént – nincs akkora jelentősége, hogy komolyabb következményeket vonjon maga után, viszont John Bolton Iránt vádolja a támadás elkövetésével és határozottabb katonai fellépésre sürgeti a washingtoni vezetést.” – mondta Dr. Roberts.

Az egykori tisztviselő szerint Bolton ugyanazt a hazugságformulát használja, amit Irak, Líbia és Venezuela esetében is használt és azzal vádolja Iránt, hogy a Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatok megtámadására készül. Hozzátette, hogy Bolton volt az aki elrendelte az USS Abraham Lincoln Perzsa-öbölbe telepítését és az amerikai mozgósítást.

A Bolton által használt hazugságformula eredménye Irakban | Magyarország.ma

A Bolton által használt hazugságformula eredménye Irakban.

Dr. Roberts felhívta a figyelmet egy magas rangú brit tábornok, Christopher Ghika – aki az Egyesült Államok és Egyesült Királyság közös közel-keleti munkacsoportjának parancsnoka – egy korábban tett nyilatkozatára. A nyilatkozat szerint Irakban, Szíriában és jelenleg Iránban sincs olyan veszély, amely katonai beavatkozást igényelne. Az amerikai központi parancsnokság viszont ennek az ellenkezőjét állította.

„ Ha Trump elnök, az Egyesült Államok tisztviselői és a NATO washingtoni vezetői nem állítják le Boltont, akkor ő – Izraellel közösen – a False Flag művelet megvalósítására fog törekedni, melyet fel lehet majd használni egy Irán elleni támadás ürügyeként.” – mondta Reagan elnök egykori tisztviselője.

John Bolton legfőbb szövetségesével, Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnökkel | Magyarország.ma

John Bolton legfőbb szövetségesével, Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnökkel.

Bolton már régóta meg akarja valósítani az iráni kormányváltásról alkotott elképzelését. 2017 július 1-én a Mujahedeen Kahlq elnevezésű iráni iszlamista disszidens csoport gyűlésén ígéretet tett arra, hogy 2019-ig megváltoztatja a rendszert a perzsa államban. Kevesebb, mint egy évvel később 2018 április 9-én kinevezték Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának. Ezt követően 2018 májusában Trump egyoldalúan kivonult az Iránnal kötött nukleáris egyezményből és elkezdte szankciókkal sújtani az Iszlám Köztársaságot.

A közelmúltban, Szocsiban sor került egy találkozóra Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és a Kreml tisztviselői között. A találkozó során Pompeo világosan kijelentette, hogy az USA biztosan nem kíván háborút kezdeményezni Iránnal. Mivel Oroszország sem tolerálja a perzsa állam megtámadását, így mindkét fél megegyezett abban, hogy Washington önmérsékletet gyakorol az esettel kapcsolatban.

Dr. Roberts szerint Irán megtámadása csak Oroszország közbenjárásával akadályozható meg. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy egy fentebb említett False Flag művelet tükrében az USA mesterséges indokokra hivatkozva háborút robbant ki Teheránnal, viszont – mint ahogyan arról korábban beszámoltunk – egy ilyen háború nem lenne előnyös Washingtonra nézve. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük a tényt, hogy a mesterségesen kirobbantott háborúk már-már amerikai hagyománynak számítanak, akkor könnyedén meglehet, hogy John Bolton és a mögötte álló érdekcsoportok – a stratégiai nehézségek ellenére – újabb háborúval gazdagítják a Közel-Kelet történelmét.