trumpiran
Közel-Kelet // 2019.05.14

Háborúhoz vezethet az USA Iránnal szembeni nyomásgyakorlása

Haszán Róháni iráni elnök szombat esti beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok politikai és gazdasági nyomásgyakorlása, melyet a perzsa állammal szemben tanúsít rövid időn belül háborút fog eredményezni a két ország között.

Az elnök szerint az USA az utóbbi időben minden eddiginél brutálisabb módon igyekszik fellépni Irán ellen. Beszédében kifejtette, hogy a szankciók, melyek az iráni bankrendszert, nemzetközi kereskedelmet és olajexportot érintik sokkal szigorúbbak, mint azok a megszorítások, amiket Washington az iraki-iráni háború idején alkalmazott Teheránnal szemben az 1979-es forradalom után, mivel abban az időben csak fegyverembargót szabtak ki a perzsa államra.

A jelenlegi nyomás – Róháni szerint – az ország lakosságából is heves reakciókat váltott ki, ezért beszédében megjegyezte, hogy Irán egységesen fog fellépni az amerikai agresszióval szemben.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szombaton kijelentette, hogy Irán veszélyt jelent az amerikai érdekekre, mivel – állítólag – évek óta destabilizáló tevékenységet folytat a Közel-Keleten. Pompeo szerint az Egyesült Államok legfőbb feladatának tekinti, hogy ellehetetlenítse Teherán „romboló” akcióit a térségben. A politikus megjegyezte, hogy hírszerzési adatok igazolják a tényt, miszerint Irán egyre növekvő veszélyt jelent az amerikai nemzetbiztonságra nézve.

Pompeo kijelentése előtt két nappal a Pentagon megerősítette, hogy az Egyesült Államok ötödik haditengerészeti flottájának – Bahrein közelében található – műveleti területére vezényelték az USS Abraham Lincoln repülőgép hordozóját – B-52-es nehézbombázókkal a fedélzetén. Továbbá rakétavédelmi rendszerek kiépítésébe kezdtek az Irán közelében található Perzsa-öbölbéli bázisaikon. A Pentagon bejelentése után John Boltan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nyílt üzenetet küldött Iránnak, miszerint, ha nem hagynak fel az Egyesült Államokkal szembeni agresszív magatartásukkal, akkor Washington készen áll arra, hogy – szükség esetén – támadást intézzen az Iráni Forradalmi Gárda – Perzsa-öbölbéli – flottája ellen.

Az USS Abraham Lincoln repülőgép hordozó.

A katonai mozgósítás előtt az amerikai tisztviselők arról beszéltek a CNN-nek, hogy Irán nukleáris rakétákat szállít a Perzsa-öbölben és ezt a tényt fenyegetésként kell értelmezni. Teherán ugyanakkor tagadta, hogy ilyen jellegű tevékenységet folytatott volna a közelmúltban.

Amerikai bázisok a Perzsa-öbölben. Kékkel vannak jelölve a haditengerészeti bázisok, narancssárgával a légibázisok, zölddel a hadsereg támaszpontjai. A haditengerészet ötödik flottájának műveleti területe Bahrein közelében található.

Válaszképpen az iráni vezetés kijelentette, hogy nem engednek az amerikai nyomásnak, továbbá – mint azt Ali Hámeini ajatollah Irán legfőbb vallási vezetője és a hadsereg főparancsnoka is megjegyezte -, hogy az iráni haditechnika van olyan fejlett, mint az Egyesült Államoké és könnyedén megsemmisítik az USA flottáját.

„ Ha támadó lépést intéznek felénk, akkor több tucat rakétával találják szembe magukat. Ha harcra kerül sor, akkor a döntés nem a kormányzati embereink, hanem a katonáink kezében lesz, akik nem fognak kegyelmezni országunk ellenségeinek.” – mondta Hámeini ajatollah.

Az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét az utóbbi egy hónapban harapódzott el jelentős szinten. Áprilisban terrorszervezetté nyilvánították az Iráni Forradalmi Gárdát. Az USA május 2-án megszüntette az iráni olajat importáló országok szankciómentességét, amivel ellehetetlenítette az iráni olajexportot. Továbbá a múlthéten újabb szankciókat léptetett érvénybe azokkal az országokkal szemben, akik nyersanyag formájában kereskednek a perzsa állammal, mindezt azért, hogy ellehetetlenítse Irán atomprogramját. Szerdán Teherán bejelentette, hogy mentesíti magát a 2015-ös nukleáris egyezmény több kötelezettsége alól és a továbbiakban nem fogja értékesíteni a dúsított urán és nehézvíz készletét.

Az USA jelenlegi lépésével a gazdasági és politikai nyomás mellett katonailag is igyekszik megfélemlíteni Iránt. A perzsa állam hosszú ideje akadályként van jelen az amerikai vezetés és a mögöttük álló érdekcsoportok által elképzelt egypólusú világrend létrejöttében. Ebből adódóan nem lepődnénk meg, ha Washington – mondvacsinált indokokra hivatkozva – háború árán próbálná eltörölni Iránt a Közel-Kelet térképéről. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy egy ilyen háború milyen következményekkel járna az USA-ra nézve. Példaként megemlíthetjük Afganisztánt, ahol 2001 óta nem tudják legyőzni a kizárólag gerillacsapatokból álló ellenséget. Irán területe körülbelül háromszor nagyobb mint a szomszédos Afganisztáné és javarészt hegyvidékből áll, amely jelentős előnyökhöz juttatja az ország védőit. Emellett - mint ahogyan azt fentebb is említettük - Irán erős hadsereggel és fejlett haditechnikával rendelkezik, ebből adódóan komoly veszteségeket tudna okozni az amerikai hadseregnek. Továbbá Irán jó kapcsolatot ápol Oroszországgal és Törökországgal, akik - egy háború esetén - bőséges utánpótlással tudnák ellátni a perzsa államot. Tehát jelenleg sem megszállni, sem pedig elszigetelni nem tudják az országot. Ezért csak a tengeri flottával tudnak nyomást gyakorolni Teheránra, ami arra szolgál, hogy úgymond "megnyugtassa" az USA-val szövetséges országokat - legfőképpen Izraelt. Köztudott dolog, hogy Izrael az USA első számú szövetségese, illetve Irán első számú ellensége. Továbbá az izraeli lobbi jelentős befolyással bír az amerikai politikában és az USA kormánya készségesen szolgálja ki Tel-Aviv érdekeit, ahogyan azt a Golán-fennsík közelmúltbéli annektálása is bizonyítja. Ha figyelembe vesszük a tényt, miszerint jövőre Amerikában választások lesznek, akkor feltételezhetjük, hogy az USA kormányának - jelenlegi Iránnal szembeni lépése - az izraeli támogatás zálogaként értelmezendő. Továbbá a flotta Perzsa-öbölbe telepítése abból a szempontból hasznos az USA számára, hogy megakadályozza az irániakat abban, hogy lezárják a Hormuzi - szorost és leálljon a közel-keleti olajexport, valamint, hogy ellenőrizzék, az iráni olajexport szankció betartását. A fenti lehetőségeket figyelembe véve tehát egy Iránnal folytatott háború nem feltétlenül járna előnyökkel az amerikaiakra nézve. Az USA elvesztette a térségbeli kezdeményezését, miután az Iszlám Állam megsemmisült. Így tehát Irán egyelőre - demokrácia export helyett - csak fenyegetőzést és gazdasági megszorításokat várhat Washingtontól.