Trump_Rohani
Külföld // 2019.05.08

Az USA új szankciói: Trump mindenkit megfenyegetett, aki Iránnal alumíniummal, vassal, acéllal és rézzel kereskedik

Az Amerikai Egyesült Államok új gazdasági szankciókat léptet érvénybe azokkal szemben, akik Iránnal alumíniummal, vassal, acéllal és rézzel „szignifikáns mértékben” kereskednek. Bárki, aki anyagilag támogatja, szponzorálja vagy más módon segíti a szankciók sújtotta személyeket, vállalatokat azok tulajdona is zárolásra kerül.

A tulajdon zárolása azt jelenti, hogy „nem kerülhet átutalásra, fizetésre, exportálásra, visszavonásra vagy más módon használatra” -a végrehajtási utasítás szerint az USA területén vagy az USA állampolgára által.

Az USA Pénzügyminisztériuma azonban 90 napos „lejárati” idővel számol, hogy a folyamatban lévő tranzakciók végrehajtásra kerüljenek és időt hagyjanak a kereskedőknek a határozat betartására.

Az új szankciók az USA Iránnal szembeni politikájának újabb fejezetét nyitják meg, aminek a célja a perzsa állam nukleáris képességeinek minimalizálása különösen annak érdekében, hogy „tömegpusztító fegyvereket tudjon gyártani és azokat terrorcsoportok és katonai hadműveletek segítése okán használja fel”. A szankciókban felsorolt fémek Irán exportbevételeinek közel 10%-át adják.

Irán ércbányáinak és feldolgozó infrastruktúrájának térképe. (lila színnel: bauxit, vörös színnel; réz, barna színnel; arany, kék színnel; vasérc, zöld színnel; cink) 

Irán a saját vasérc készleteinek a kimerülése okán koncessziókat vásárolt a szomszédos Afganisztánban is, az iráni határhoz közeli Herat tartományban. Irán komoly lépéseket tett az elmúlt években az afgán bányajogok megszerzése és befektetések megvalósítása érdekében, főleg közlekedési infrastruktúrafejlesztésben. Ugyanis vasúti kapcsolatot létesítettek a kitermelésre alkalmas afgán bányák és saját országuk között. Afganisztán gazdag és eddig érintetlen ércbányáinak kiaknázására a három bányászati nagyhatalom Irán, India és Kína tesz komoly lépéseket. Ezek közül Irán és Kína lehetnek azok az országok, melyek a leghatékonyabban tudják majd érdekeiket képviselni a térségben.

Az iráni Gol Gohár vasércbánya

Trump bejelentése pontosan egy évvel követi az USA által egyoldalúan felmondott „Joint Comprehensive Plan of Action (JCPOA)” elnevezésű nukleáris egyezményből való kivonulást, amit még 2015-ben kötött meg az USA előző elnöke, Barack Obama. Teherán állította, hogy atomprogramja kizárólag csak békés célokat szolgál, azonban Izrael erőteljesen kampányolt az egyezmény ellen. Ennek eredménye többek közt a mostani szankciók bevezetése is. 

A szerdai napon Irán bejelentette, hogy nem fogja a továbbiakban értékesíteni a többletet képező uránját és nehézvizét a JCPOA egyezmény értelmében, mivel azok megvásárlóit is szankciókkal sújtotta az USA egy múlt heti bejelentése alapján. Irán továbbra is tagja marad a nukleáris egyezménynek, azonban komoly frusztrációt okoz számára az európai partnereinek az Egyesült Államok szankcióira adható tiltakozásainak és válaszlépéseinek elmaradása.