Orban_Pompeo_talalkozo_2019
Külföld // 2019.05.02

Miért kérette Donald Trump Washingtonba Orbán Viktort?

Május 13-ára, egy hétfői délelőttre munkatalálkozóra hívta az Amerikai Egyesült Államok elnöke a magyar miniszterelnököt. Ennek Orbán Viktor eleget is fog tenni. A kormánypárti sajtó saját vállát veregeti, hogy megírhatta végre ezt a hírt, míg az ellenzéki sajtó nem győzi ötleteit és vágyait megfogalmazni, hogy miért is állíthatná Donald Trump a magyar miniszterelnököt a szőnyeg szélére. Ilyenkor olvashatunk az olyan lózungokról, mint a CEU ügye, a sajtószabadság érvényesülése, a jogállamiság kérdése, a joguralom helyzete és a többi. Valójában ezek csak azoknak lényegesek, akik még hisznek a liberális demokrácia meséjében.

Orbán Viktor 1998-ban látogatott Washingtonba. Ekkor még úgy tűnt, hogy az amerikai F-16-os harci repülőket vásárol Magyarország. Ezért járt a vidám fogadtatás Bill Clinton részéről. 

Orbán Viktor alapesetben egy Washingtonból láthatatlan, közel 10 milliós, közép-európai, katonailag, gazdaságilag és politikailag elhanyagolható félperiférikus állam első embere lenne. Egy olyan személy, akit csak akkor hívnának meg az USA fővárosába, ha meg akarják veregetni a vállát, mert totálisan és minden aggály nélkül kiszolgálta, képviselte, keresztülverte az Amerikai Egyesült Államok érdekeit az általa irányított országban. Ezért járna a közösen mosolygós-kézfogós emlékfotó az aktuális amerikai elnökkel. Nagyjából ilyen volt Orbán 1998-as látogatása Bill Clintonnál. Már más hangulatban zajlott a 2001-es munkatalálkozó, ahol Orbán Viktor a híres alelnökkel, Dick Cheney-vel tárgyalt főként, az ifjabb George Bush csak futtában csatlakozott kettejük megbeszéléséhez.

2001-ben már elmaradt a csinadratta, csak egy munkamegbeszélésre hívták Orbánt,aminek a végére beugrott Bush is. 

Egy másik lehetőség az, hogy Orbán megvásárolta a látogatását Washingtonba. Egy ilyen lehetőség lehet például egy jelentős haditechnikai „bevásárlás” ténye. A Trump által a NATO tagországoktól elvárt GDP arányosan 2%-os védelmi kiadásoknak való megfelelést könnyen teljesítheti Magyarország, ha az USA-tól vesz drága fegyvereket, fegyverrendszereket. Ezzel megfizeti a „szövetségesi árat”, adózik saját politikai mozgásterének bővítése érdekében.

Amennyiben ez megtörténik, akkor azzal Orbán békét vesz magának a magyar belpolitikai színtéren. Ezzel talán az USA eltekint a választásokba való beavatkozástól azzal, hogy nem segíti „erején felül” a számára kedves ellenzéki vagy éppen Orbán ki nem mondott belső ellenzékét jelentő kormánypárti politikusokat. Kicsit kevesebb használható információt ad át az USA nagykövetsége a „civil kapcsolatos” magyar újságíróknak és más önkénteseknek. Nagyvonalúan eltekinthet attól, hogy nagykövetét aktívan használja bizonyos politikusok vagy pártok legitimálása érdekében.

Orbán ma már nem láthatatlan személy Washington számára, hiszen politikai manővereinek és hatalmának stabilitásának köszönhetően hatást gyakorol az Európai Unió belső folyamataira, legutóbb pontosan az EP-választás tekintetében. Nem véletlen, hogy most fognak találkozni az amerikai elnökkel. Alapvetően Orbán sikeresen képviseli az USA céljait is az EU-n belül, ezzel kapcsolatban is lehet üzletelni vele.

A magyar miniszterelnöknek Benjamín Netanjáhú izraeli kormányfővel való kapcsolatépítése is előkészítette a Trumppal való találkozó megvalósításának lehetőségét. Ehhez pedig forintmilliárdokat kellett átcsoportosítani a magyarországi izraeliták számára, akik így megkezdték az ajánlási folyamatot. A bőkezű adomány megfelelő szálakat mozgatott meg, amik talán egészen Washingtonig elértek.

Esetleg szóba kerülhet, hogy Magyarország mondjon le Ukrajna NATO csatlakozásának blokkolásáról, hiszen ez alapvetően sérti az USA érdekeit a térségben. Engedje meg Orbán Viktor, hogy majd az USA járjon közben a kárpátaljai magyar kisebbség ügyében, cserébe Ő is kérhet valamit. A DCA (Defence Cooperation Agreement) nevű védelmi együttműködést is jó lenne Washington szerint nyélbe ütni, hogy az USA hadereje mindenféle megkötések nélkül mozoghasson Magyarországon.

Ezen felül szóba kerülhet majd még az energetika kérdése is, hogy hazánk igyekezzen az amerikai forrásból származó cseppfolyósított földgázt (LNG) is vásárolni az orosz mellett. Tehát a katonai szövetségesi elkötelezettségünk jelenjen meg a gazdaság színterén is. Ez is lehet egyfajta üzleti lehetőség, amiben megegyezhet Orbán és Trump.

Ezen kívül persze sok téma lehetséges még, de talán ezek azok, amik a nyilvánosság számára láthatók. Ami biztos, hogy Trump és adminisztrációja egyáltalán nem aggódik Magyarországon a jogállamiság a joguralom és más „demokratikus ügyek” miatt. Egy dolog miatt aggódik az amerikai elnök, ha kimarad valamilyen üzletből. Ebben pedig úgy tűnik, hogy a kínaiak és az oroszok előrébb járnak már Magyarországon. A magyar miniszterelnök pedig próbál a három nagyhatalom közt egyensúlyozni továbbra is, hogy teret és időt nyerjen saját játékához. Úgy tűnik menni fog neki, tanult valamit a 18 évvel ezelőtti, legutóbbi washingtoni találkozóból.