zarif
Közel-Kelet // 2019.05.03

Iráni külügyminiszter: Egy apró baleset háborút eredményezhet az Egyesült Államok és Irán között

Továbbra is fokozódik a Washington és Teherán közötti ellentét. 2018 végén az USA nyolc iráni olajat importáló országot mentesített ideiglenesen a perzsa államot sújtó gazdasági szankciók alól. A szankciómentesség azonban május 2-án lejárt és az USA – mint ahogyan azt korábban is kijelentette – nem szándékozik meghosszabbítani azt. Ennek eredménye, hogy az iráni olajexport gyakorlatilag nullára redukálódott. Igaz ez csak a hivatalos jelentések szerint van így, mivel Teherán ilyen esetekben egy harmadik országon keresztül folytatja az olajexportálást. Válaszképpen az amerikai szankciókra viszont a teheráni vezetés a Perzsa-öbölbéli – stratégiailag kiemelten fontos Hormuzi-szoros, amin keresztül a világ olajának 20%-a halad át – lezárásával fenyegetőzik.

Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter egy interjúban elmondta, hogy szerinte elkerülhető a nyílt háború az Egyesült Államok és Irán között, ugyanakkor megjegyezte, hogy elég néhány „aprócska baleset” ahhoz, hogy a két ország között fennálló feszültség katonai konfliktust eredményezzen. Állítása szerint a konfliktust kirobbantó ok a Hormuzi-szoros blokád alá vétele lehet, főleg úgy, hogy nincs kommunikáció az amerikai hadsereg és az Iráni Forradalmi Gárda egységei között. Az utóbbi időben Washington terrorszervezetté nyilvánította a Forradalmi Gárdát. Válaszként pedig az iráni vezetés a Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatokat nevezi terroristának.

Zarif emlékeztetett egy 2016 januárjában történt esetre, amikor az amerikai haditengerészet két hajója megsértette az iráni fennhatóság alá tartozó vizeket a Perzsa-öbölben és a Forradalmi gárda foglyul ejtette mindkét hajó teljes legénységét. Akkoriban Zarif és az akkori amerikai államtitkár – John Kerry – közötti közvetlen kommunikációs vonalnak köszönhetően elkerülhető volt, hogy komolyabb konfliktus alakuljon ki a két ország között. Jelenleg viszont nem áll fenn kommunikációs vonal közte és az amerikai külügyminiszter között, tehát egy hasonló incidens a Perzsa-öbölben katasztrofális következményekkel járhat mindkét fél részére.

A Forradalmi Gárda által foglyul ejtett amerikai katonák 2016-ban.

Zarif az elmúlt hét nagy részét az Egyesült Államokban töltötte. Szerepelt az amerikai médiában, interjúkat adott és politikai szakemberekkel beszélgetett a közel-keleti háború veszélyeiről. Egy Fox News-nak adott interjú során elmondta, hogy szerinte Trump nem szeretne háborúba keveredni Iránnal. Sokkal inkább a tisztviselőinek – köztük John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadónak – és az USA szövetségeseinek, főként Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnöknek, Mohammed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek és az Egyesült Arab Emírségek hercegének – Mohammed bin Zeyednek – áll érdekében, hogy az Egyesült Államokat belehajszolják egy a perzsa állammal való konfliktusba.

Mohammad Javad Zarif Fox News-nak adott interjúja, melyben a Közel-Keletet felforgató háborúkról és az azokat kirobbantó hatalmakról beszél.

Ugyanakkor Zarif megjegyezte, hogy Irán – az amerikai szankciók ellenére – továbbra is értékesíteni fogja az olaját és – amennyiben Washington ezt megakadályozza – fel kell készülnie az ezzel járó következményekre is.

Mind Izrael, mind pedig Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is régóta oppozícióban állnak Iránnal. Izraelt leginkább az aggasztja, hogy az Iráni Forradalmi Gárda Szíriában állomásozó csapatai fegyveres támogatást nyújthatnak a libanoni Hezbollah-nak. A síita félkatonai szervezettel való konfliktus pedig súlyos veszteségekkel járna a zsidó államra nézve. Szaúd-Arábia és az Emirátusok legnagyobb gazdasági ellenfelei Iránnak a térségben. Jó példa erre, hogy mindkét ország ígéretet tett az olajpiac stabilizálására, miután az iráni olaj eltűnik a piacról. Emellett a síita-szunnita ellentét is az Iránnal szembeni agresszív magatartásuk tárgyát képezi. Ebből adódóan logikusnak tűnhet, hogy mindhárom ország pozitívumként ítélné meg, ha Irán úgymond eltűnne a Közel-Kelet térképéről. Ugyanakkor, ha az iráni olaj eltűnik a piacról, akkor Washington hosszútávon kiterjesztheti hegemóniáját a globális olajpiacra, így hát az USA mögött álló pénzügyi érdekcsoportok számára is előnyökkel járna egy Iránnal való háború.