cia
Közel-Kelet // 2019.04.20

A CIA 290 ügynökét azonosította az iráni hírszerzés

Az iráni hírszerzés az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) 290 kémét azonosította különböző országokban, köztük Iránban is. Ezt Irán hírszerző minisztere, Mahmoud Alavi jelentette be a Mehr News hírügynökségnek pénteken. Az Iránban leleplezett ügynököket, akik állítólag az állam – kiemelten fontos szektoraiban dolgoztak - letartóztatták. A miniszter szerint ezzel a lépéssel Teherán – az Egyesült Államok hírszerzésének történetében – az eddigi legnagyobb csapást mérte a CIA kémhálózatára. Alavi megjegyezte, hogy az iráni hírszerzés a brit titkosszolgálat (MI6) ellen is hasonló műveleteket hajtott végre a közelmúltban. Nyilatkozatában ígéretet tett rá, hogy hamarosan a műveletek részleteit és a leleplezett ügynökök listáját is nyilvánosságra hozzák.

Alavi szerint a külföldi titkosszolgálatok némelyik tevékenysége akár humanitárius katasztrófához vezetett volna, ha nem lépnek fel ellenük időben. Példaként kiemelt egy vállalatot, akik kórházi eszközöket gyártottak. A vállalat emberei viszont szándékosan hibás alkatrészekkel szereltek össze különböző gépeket és úgy juttatták el azokat a kórházakba.

Az iráni tisztviselő szerint az elért siker a hírszerzési minisztérium defenzív műveletekről offenzív műveletekre való áttérésének köszönhető, melyek közül több akció Izrael ellen irányult. Alavi elmondta, hogy több Iránban – szintén kémkedésért – letartóztatott Moszad ügynök működött együtt az iszlám köztársaság hatóságaival. Emellett a volt izraeli miniszterelnök Gonen Segev is az irániak kezére játszott. Emiatt bíróság elé állították Izraelben.

Gonen Segev volt izraeli miniszterelnököt Iránnak való kémkedéssel vádolják.

Szintén a hírszerzés eredményes munkájaként könyvelhető el, hogy több iszlamista terrorszervezetet számoltak fel, akik az iráni kormány megdöntésén munkálkodtak. Emellett 188 fegyvercsempészt kapcsoltak le az ország déli határán, akik a fenti terrorszervezetek részére akartak fegyvereket szállítani.

Alavi nyilatkozatában megjegyezte, hogy egy amerikai kémszakértő tavaly novemberben már kitért a CIA-t érintő súlyos veszteségekre. A szakértő szerint az iráni hírszerzés hozzáférést szerzett a CIA titkos kommunikációs rendszeréhez, mely nemcsak azt teszi lehetővé számukra, hogy felfedezzék és visszaszorítsák az amerikaiak munkáját az országban, hanem azt is, hogy a megszerzett információkat továbbítsák a kínai és orosz hatóságok részére. Az utóbbi tényt Alavi is megerősítette, miszerint a jövőben Irán megosztja a kémhálózatokról szerzett információit a baráti államokkal.

A Washington és Teherán közötti ellentét Donald Trump hivatalba lépése óta folyamatosan mélyül. Trump kivonult a 2015-ben kötött nukleáris egyezményből és ismét életbe léptette a megállapodás előtti szankciókat. Később 2018 novemberében Trump az eddigieknél is szigorúbb szankciókat vetett ki az iráni olaj-, bank - és hajózási iparágakra, próbálva ezzel minimálisra redukálni a perzsa állam olajexportját. Irán válaszként azzal fenyegetőzött, hogy blokád alá vonja a Hormuzi-szorost a perzsa öbölben, amin a világ olajának 20 százaléka halad keresztül. Amennyiben beváltaná ezt a fenyegetést, akkor szinte teljesen leállna a közel-keleti olajexport.

Ha figyelembe vesszük a tényt, miszerint az USA egy héttel ezelőtt terrorszervezetté nyilvánította az Iráni Forradalmi Gárdát okkal feltételezhetjük, hogy a két ország közötti konfliktus nem a közeljövőben fog megoldódni. Ugyanakkor az iráni hírszerzés sikeres akciója jelentős veszteségekkel járhat az USA számára, főleg ha a Teherán által megszerzett információk a Washingtonnal rivális államok kezére jutnak.