megherini
Külföld // 2019.04.18

Az EU nem ismeri el Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík és az egyéb zsidó állam által megszállt területek felett

Federica Mogherini az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője – Az Európai Parlament keddi plenáris ülésén Strasbourgban - kijelentette, hogy a 28 tagállammal rendelkező Unió egyoldalúan elutasítja az izraeli rezsim – Golán-fennsíkra és más Tel-Aviv által elfoglalt területekre – tartó igényét. A politikus szerint az EU – Golán-fennsík helyzetéről alkotott álláspontja – annak ellenére sem változott, hogy Donald Trump amerikai elnök március 25-én hivatalosan is Izrael részeként ismerte el – az eredetileg Szíriához tartozó – területet.

„ Az EU – a nemzetközi joggal és az ENSZ Biztonsági tanácsának 242. és 497 – es számú határozatával összhangban – nem ismeri el Izrael részeként az 1967 júniusa óta megszállt Golán-fennsíkot.” – mondta Mogherini.

Emellett kijelentette, hogy nyilatkozatát az EU 28 tagállamának és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt uniós képviselőjének – Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Németország és Lengyelország - nevében tette, melyek – a Golán-fennsík kapcsán – közös álláspontot képviselnek.

Federica Mogherini beszéde az izraeli terjeszkedésről az Európai Parlament plenáris ülésén.

Izrael az 1967-es hatnapos háború ideje alatt szállta meg katonailag az addig Szíriához tartozó Golán-fennsíkot. Továbbá szintén ebben az időben kezdett el agresszívebben terjeszkedni a palesztinok lakta Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben és a Gázai övezetben. Tel-Aviv 1981 óta – a nemzetközi joggal és az ENSZ határozatokkal szemben – izraeli területként hivatkozik a Golán-fennsíkra.

Donald Trump amerikai elnök március 25-én – Benjámín Netanjáhúval folytatott rövid tárgyalás után – aláírta a nyilatkozatot, amelyben az Egyesült Államok hivatalosan is elismeri Izrael fennhatóságát a megszállt terület felett. Tette mindezt egy évvel azután, hogy szintén hasonló körülmények között Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának és a történelmi városba telepítette az amerikai nagykövetséget. Továbbá a Golán-fennsík Izraelhez csatolása után Netanjáhú kijelentette, hogy a jövőben – szintén amerikai támogatással – szeretné kiterjeszteni Tel-Aviv fennhatóságát a palesztinok lakta Ciszjordániára is.

A tel-avivi vezetés nemrégiben jelentette be, hogy 4600 új telepet létesít Ciszjordániában. Mogherini ennek kapcsán megjegyezte, hogy Izrael ezzel a lépéssel hátráltatja a kétállamú megoldás lehetőségét. Állítása szerint a zsidó állam palesztin területeken való tevékenysége - az egész közel-keleti régióra kiterjedő - káoszt von maga után.

Izrael folyamatos terjeszkedése a palesztin területeken 1946-tól napjainkig.

Benjámín Netanjáhú ötödik kneszetbeli ciklusát kezdte meg a héten. A választási kampány során az USA készségesen kiszolgálta Netanjáhú kéréseit. Ezt az Izrael irányába tett fent gesztusok is erőteljesen alátámasztják. Mivel Netanjáhú kormányon maradt, így nem kizárt, hogy a jövőben – természetesen az USA segítségével – felbátorodva a közelmúltban elért sikereken – folytatni fogja az izraeli geopolitikai érdekek agresszív módon történő érvényesítését. Ugyanakkor – ismerve a két ország felforgató módszereit – könnyedén lehet, hogy ez az érdekérvényesítés a Mogherini által előrevetített káoszt is magában hordozza majd.