Julian Assange Wikileaks alapítót erhulcolják a nagykövetségről, 2019. április 11. | Magyarország.ma
Külföld // 2019.04.11

A Wikileaks-alapító Assange-t is elérte az „igazság” pillanata

Vezető kép: Julian Assange Wikileaks alapítót erhulcolják a nagykövetségről, 2019. április 11.

Akik úgy gondolták, hogy a Wikileaks alapítót elkerüli majd az USA bosszúja, csalódniuk kellett. Julian Assanget a mai napon letartóztatták a londoni ecuadori nagykövetségen – ezzel elméletileg nemzetközi törvényt sértve – azonban érdemes figyelembe venni, hogy Lenin Moreno, jelenlegi ecuadori miniszterelnök mindezek előtt visszavonta Assange menedékjogát, azonban Assange ecuadori állampolgárságát nem.

A "Ruptly" felvétele Julian Assange elhurcolásáról

Moreno esetében csak találgatni lehet, hogy érdekes módon a Washingtoni látogatása után szinte azonnal terítékre hozta az Assange-ügyet, és eszközölte a menekültstátusz visszavonását. Rafael Correa, előző ecuadori miniszterelnök szerint Morenot feltehetőleg korrumpálta az USA a washingtoni útja alatt. Emlékeztetőül, Rafael Correa adott menedékjogot Assange-nak 2013-ban.

Az Amerikai Állampolgári Jogi Unió közleményt adott ki, miszerint:

„Bármilyen büntető eljárás Julian Assange ellen a Wikileak-al, illetve az azon publikált tartalmakkal kapcsolatban egyrészt alkotmányellenes lenne, másrészt precedenst teremthetne bármilyen híroldal szerkesztői elleni eljárásokhoz.”

A fenti idézet értelmezéséhez két dolgot érdemes figyelembe venni. Az alkotmányellenességre való hivatkozás az Egyesült Államok alkotmányának első módosítására vonatkozik, ami egyértelműen kimondja a szólás- és sajtószabadságot. Habár az USA legfelsőbb bírósága korlátokat szabott erre, és nem élvez alkotmányos védelmet az obszcenitás és az illegális cselekedetre való felbujtás, azonban Assange publikációs tevékenysége a Wikileaksra nem tartozik ezekbe az esetekbe.

A precedensteremtő eljárás pedig azért aggályos, mert az USA-ban az angolszász jogrendszer van érvényben, azaz először azt kell kutatni, hogy hasonló ügyben hozott-e és ha igen, milyen döntést a bíróság a múltban. Ha létezik hasonló ügy, arra precedensként lehet hivatkozni.

Amennyiben tehát Assange-t elítélik, onnantól fogva precedensként hivatkozhatnak erre az ügyre esetlegesen újságírók elleni eljárások esetén – ez szintén a sajtószabadság durva megsértése lenne. Habár az angolszász jogrendszerben van olyan lehetőség, hogy nem minden bírói döntés képezi esetjog részét, tehát a bíróság dönthet úgy Assange esetében, hogy egyes ítéletei a továbbiakban nem citálhatóak. Az ügy súlya miatt ez elképzelhető, de feltehetőleg Assange-t mással vádolják majd meg papíron.

Brett Kavanaugh, akire a nemierőszak vád érdekes módon csupán azután került, hogy kiderült: Donald Trump elnök őt jelöli főbírónak.

Erre már volt egy próbálkozás, amikor 2013-ban egyes érdekkörök által „klasszikus” megoldásként elővettek egy állítólagos nemi erőszakot Assange ellen, de ez gyaníthatóan beleillik egy mintába, aminek legújabb eleme a Brett Kavanaugh elleni támadássorozat volt, ahol puszta szóbeli vádaskodás alapján meghurcoltak valakit, csak mert nem illett bele egy politikai mintába.

Assange ügye nem más, mint egy elégtétel az USA részéről, amiért a Wikileaks kiteregette többek között az USA és jópár szövetségesének a szennyesét többek között Irak és Afganisztán kapcsán, de lebuktatták az USA valódi céljait Venezuelában is idő előtt, ezzel figyelmeztetve a nemzetközi közösséget, hogy a nagy humanitárius beszédek csak álarc a nyugat részéről.