Mihrab_magyar_iszlam_kozosseg_MIK
Belföld // 2019.04.04

Magyar muszlimok a radikális „iszlamizmus” ellen. Beszélgetés Kovács Miklós Ahmed imámmal

A nyitóképen a Magyar Iszlám Közösség XIV. kerületi mecsetjének imafülkéje (mihráb) és szószéke látható. 

Hány főt számlál a szűkebb vallási közösségetek, a mecsetnek hány látogatója van egy héten?

Pontos számot nehéz lenne mondani, ráadásul a legóvatosabb becslések szerint is a magyarországi muszlimok mintegy kétharmada gyakorolhatja a vallását. Egyesek azt mondják, hogy nagyjából 40 ezer muszlim élhet hazánkban, a 40 ezer muszlim harmada pedig Magyarországon született magyar állampolgár. A magyarsághoz, mint etnikumhoz tartozók aránya nagyobb lehet néhány kisebb magyarországi keresztény közösségnél tapasztalható arányoknál is.

Magyarországon két egyházi közösség van és ezen két egyházi közösséghez több mecset tartozik, illetve vannak egyházi státusszal nem rendelkező közösségek által fenntartott mecsetek is. A közösségbe járók között vannak olyanok, akik mindkét egyház mecsetjeiben meg-megfordulnak. A mi közösségünknek országos szinten 4 mecsetje van, Budapesten, Debrecenben, Győrött és Siklóson. A budapesti mecsetnek — ahol jelenleg is tartózkodunk —, hetente hozzávetőleg 100 főt tehetnek ki a rendszeres látogatói. Több olyan hittestvérünk is van, akik csak vallási ünnepeinkkor jönnek, de vannak olyan aktív tagjaink is, akik olyan magyarországi városokban vagy falvakban élnek, ahol nincs mecset.  

A mi vallási közösségünk a Magyar Iszlám Közösség nevet viseli. Egyházunkat 1989-ben alapították magyar muszlimok, jogelődje pedig már a két világháború között is létezett. Magyarországon az iszlám vallás 1916 óta hivatalosan elismert vallás. Visszakanyarodva közösségünk hagyományaihoz: a Magyar Iszlám Közösség vezetősége ma is olyan magyarokból áll, akik felvették az iszlám vallást.

Kovács Miklós Ahmed, a Magyar Iszlám Közösség imámja.

Sok emberben az a kép él, hogy az iszlám egy etnikai, vagy exkluzív vallás, kizárólag egy bizonyos népcsoport vallása. Mi a valóság?

Teljes tévképzet. Az iszlám egy univerzális vallás — köznyelvien: egy „világvallás”. A világ minden pontján megtalálhatóak a hívők közösségei kisebb-nagyobb számban, hiszen az iszlám — univerzális vallásként — a kereszténységhez hasonlóan doktrináiban nem tesz különbséget ember és ember között rassz, etnikum, származás alapján. Bármely ember, aki elfogadja a tanításokat, muszlimmá lehet. Ennek a vallásnak tehát egyáltalán nincs etnikai vagy etnokulturális vetülete. A kinyilatkoztatás és az ima nyelve az arab nyelv, de az iszlám üzenete minden emberhez szól. Félreértés ne essék: mindez nem azt jelenti, hogy az iszlám vallásban az etnikai közösséghez való hűtlenség lenne a irányadó példa! Sőt. A római katolikus kereszténység is univerzális vallás — egy fekete-afrikai ember éppúgy lehet katolikus, ahogy egy magyar vagy egy német —, az pedig, hogy egy hitvalló katolikus ne lehetne egyúttal egy európai kultúrközösségéhez hű ember is — amennyiben oda tartozik —, manapság fel sem merül senkiben. Ugyanez igaz az iszlám vallásra is.

Jelenleg az Európai Unió egy szekuláris államok közösségéből álló politikai és gazdasági integrációs tér, ami a tradicionális vallások számára teljes vallásszabadságot biztosít. Hogy mit is jelent az európai identitás, az vita tárgyát képezheti, ahogy az is, hogy mi Európáról szuverén nemzetállamok közösségeként gondolkozunk, míg egyesek talán egy eljövendő Európai Egyesült Államokként. Mielőtt valaki kijelentené, hogy „igen nagy baj az”, hogy a szabad vallásgyakorláshoz való jog különböző vallású személyeket is megillet, érdemes lehet felvetnünk azt a gondolatot, hogy a szólás-, vélemény- és vallásszabadság igenlése nem feltétlenül jelent modern értelemben vett politikai liberalizmust. Remek történelmi példa lehet előttünk az erdélyi vallásbéke, de az ún. „bevett” vallások közötti harmóniára törekvő egymás mellett élés egyes birodalmakban, például a Római Birodalomban is ideálisnak gondolt gyakorlat volt.

Ha már népcsoportokról beszélünk, a magyarok származása is kérdéseket vethet fel. Sokan azt állítják, hogy turáni türk nép vagyunk. Ennek milyen összefüggései vannak az iszlámmal a mai időkre vonatkozóan?

Ebbe nem szívesen mennék bele, mert nem az én szakterületem, nem vagyok sem régész, sem nyelvész, sem kultúrantropológus. Kétségtelen, hogy az ún. „türk népek” ma döntő többségükben iszlám vallásúak. A magyarokra, mint rokonnépre, testvérnépre gondolnak. Ezek szerint egy magyar, aki ráadásul muszlim is, duplán testvérnek számíthat, hiszen testvér a származásban és testvér a vallásban is.

Mi csak üdvözölni tudjuk a tényt, hogy Magyarország kormánya kiemelkedően jó kapcsolatokat ápol türk népekkel és főleg Törökországgal, annak ellenére is, hogy a távoli múltban őseink között hol ádáz ellenfeleket, hol szövetségeseket találtak maguknak a törökök. Történész sem vagyok, hogy a múlt eseményeit értően megítélhessem, de azt talán kimondhatjuk, hogy a jelenlegi török kormány vezető pozíciót foglal el mind a „türk világban”, mind pedig az ún. „iszlám világban”. Ha pedig Magyarország még jobban közeledne a „türk világhoz”, az nem azt jelentené, hogy a törökök „zsoldjában” fel kellene adnia nemzeti szuverenitását, vagy speciális magyar hagyományait, arról nem is beszélve, hogy honfitársaink döntő többségükben keresztények. Tehát a türk népek közösségéhez inkább oldalágon, lazán kapcsolódhatunk, de kapcsolódhatunk és talán kapcsolódnunk is érdemes. Persze azt se feledjük, hogy nekünk, magyaroknak értelemszerűen európai identitásunk is van, míg például Kazahsztánra ez — szintén értelemszerűen — nem lehet jellemző.

Fel tudnál-e sorolni pár olyan híresebb magyar történelmi személyiséget, akik muszlimok voltak?

Az egyik legismertebb magyar muszlim Germanus Gyula volt, aki világhírű, zsidó származású magyar orientalistaként vette fel az iszlám vallást. Személyében Magyarország egy egykor volt muszlim parlamenti képviselőt is tisztelhet, aki mindig büszke volt magyarságára és őrizte is azt. Mikor elvégezte a minden muszlim számára egyszer életében kötelező mekkai zarándoklatot, egy magyar zászlót vitt magával holmijai között.

Bem Józsefet, az 1848-as szabadságharc hősét is felhozhatjuk — mint tiszteletbeli magyart, a magyarság egy nagy alakját. Ő szintén áttért az iszlám vallásra, miután Törökország menedéket nyújtott neki, más történelmi nagyjaink után, akiket ugyancsak megsegített ez az ország, mikor itthon már nem volt maradásuk.

Megemlékezhetünk azokról a bosnyák katonákról is, akik az I. világháború tájékán Budapesten állomásoztak, s akik mindenekelőtt a magyarsághoz, Magyarországhoz voltak hűségesek. Az ő emléküket őrzi a Bosnyák tér. Közülük 300 önkéntes vett részt a nyugat-magyarországi felkelésben, a Rongyos Gárdához csatlakozva. Az a Durics Hilmi Huszein volt a vezetőjük, aki később Magyarország muftija lett és a monarchia hadseregének tábori imámjaként is szolgált.

Hogy még egy példával éljek: Magyarország egykori kormányzójának, Horthy Miklósnak az unokája, a repülőgép-balesetben elhunyt Horthy Istvánnak a fia, ifjabb Horthy István szintén megtért és az iszlámban a Sharif nevet vette fel.

Ezek szerint nem zárja ki egymást az iszlám és a magyar hazafiság?

A legkevésbé sem. A patriotizmusban önmagában semmi ellentétes nincs az iszlám vallás tanításával. Vannak persze mesterségesen kreált vallási és etnikai konfliktusok, vessük csak tekintetünket például a közelmúltban zajlott délszláv háború borzalmaira, ahol három vallás és három nép viaskodott egymással, egy iszonyatos konfliktus közepette.

Ha már feltetted ezt a kérdést, fontosnak tartom megjegyezni, hogy az iszlám, mint tradicionális vallás elvárja a hívő embertől, hogy a társadalom hasznos tagjává váljon. Ez azt is jelenti, hogy aki bűnöző, az egyszersmind nem lehet jó muszlim is. Abból, hogy valaki bűnöző, az következik, hogy az illető kifejezetten rossz muszlim. Aki éli, megéli, gyakorolja és hiszi a vallását, annak tudnia kell, hogy neki egyszerűen tilos bűncselekményeket elkövetni. Például az, amit az utóbbi időkben egyesek fel-felvetnek, hogy Franciaországban főként muszlim hátterű, arab etnikumú bevándorlók teríthetik a kábítószert, természetesen helytelen, természetesen bűn Isten előtt és a társadalom előtt. Vallásunk szerint a kábítószer terítése, árusítása, fogyasztása szigorúan tilos, az ún. „iszlám országok” többségében pedig a lehető legsúlyosabb büntetéssel büntetik. Maximálisan támogatjuk, hogy a törvény a teljes szigorával sújtson le a bűnözőkre, legyenek azok bármilyen vallásúak is. Ez más, az ember emberségéből adódóan is felismerhető bűnökkel kapcsolatban (például lopás, gyilkosság, házasságtörés, bestialitás stb.) is ugyanígy elmondható, az iszlám vallás ezeket is világosan és egyértelműen tiltja.

Hogyan segítheti a magyarság érdekeinek érvényesülését a közösségetek?

A Magyar Iszlám Közösség magyar egyházként — magyarok által alapított és magyarok által vezetett egyházként — segítséget nyújthat diplomáciai kérdésekben, közvetíthet a nemzetközi kereskedelemben, tanácsadói szerepet tölthet be. Segíthet a hit- és erkölcstani ismeretek elmélyítésében, karitatív tevékenységek révén pedig részt vehet a rászorulók helyzetének javításában, hiszen az adakozás a mi vallásunkban kötelező is a hívők számára.

Pár héttel vagyunk az új-zélandi Christchurchben történt merénylet, terrortámadás után. Mit gondolsz a történtekről?

Mind a mai napig megdöbbent. 50 — legjobb tudásom szerint — ártatlan ember életét oltotta ki a gyilkos. A hírekben sajnos napi szinten hallunk ilyen esetekről. Az „újdonságot” itt az jelentette, hogy a mészárlást élőben közvetítette a merénylő az interneten. Ez sajnos új távlatokat fog nyitni a nemzetközi terrorizmusban. Ugyan történt már Európában is olyan, hogy mecseteket támadtak meg, de ilyen hidegvérű, ilyen nagy számú áldozattal járó fegyveres támadás muszlimok ellen még sosem zajlott le a modern nyugati kultúrkör országaiban.

A christchurch-i mészárlás kapcsán is el kell mondanunk, hogy a terrorcselekményt elkövetőket sosem lehet — mindent leegyszerűsítve — összemosni egyik vallással sem. Ahogy az ún. „iszlamista” terroristát sem azonosíthatjuk egy jámbor muszlim hívővel, ugyanígy a christchurch-i elkövetőt sem lehet egy jámbor keresztény hívővel egy lapon említeni. A gyilkosság — minősített esetben a tömeggyilkosság —, az alanyilag ártatlan emberek lemészárlása minden egyisten-hívő vallás szerint rendkívül súlyos bűn.

Féltek-e attól, hogy hasonló esemény itt Magyarországon is lejátszódhat?

Magyarországon a 2015-ös „menekültválság” — vagy „migrációs krízis” — óta van jelen a társadalom egy szegletében a gyűlölet az iszlám vallás hitvallóival szemben. Ez a tendencia könnyen tetten érhető például a közösségi médiában. Azóta több fenyegetést is kapott közösségünk. „Rátok lesz gyújtva a mecset” – írták Facebook-üzenetben, de kaptunk más, barátságosnak egyáltalán nem mondható megkereséseket e-mailben, levélben is. Hála Istennek, komolyabb atrocitás nem történt, tettlegességig nem fajultak a dolgok. Mi bízunk a magyar hatóságokban, hogy felderítik és ezáltal meg tudják előzni ezeket az eseményeket. Az új-zélandi merénylőhöz hasonló elkövetők, akik magányos farkasként „dolgoznak”, persze nehezen kiemelhetők, így a hasonszőrűek által tervezett esetleges cselekmények is nehezen akadályozhatók meg. Reménykedjünk benne, hogy ilyesmire itthon nem kerülhet sor!

Kénytelen vagyok arról is hangsúlyosan beszélni, hogy mennyire elborzasztott minket a sok, ezt a terrorcselekményt helyeslő hozzászólás a közösségi médiában. A merénylő a „kollektív bűnösség” elvéből kiindulva a „kollektív büntetés” gyakorlatát alkalmazta és olyanokon állt bosszút vélt vagy valós sérelmekért, akiknek tudtommal semmi közük nem volt terrortámadásokhoz, vagy a radikális „iszlamisták” egyéb tevékenységeihez. Ez a terrorista fegyvertelen, békésen imádkozó embereket lőtt halomra és véletlenül sem például a magát „Iszlám Államnak” nevező terrorszervezet fegyvereseire nyitott tüzet. Ahogy már korábban is mondtam: legjobb tudásom szerint ezekben a mecsetekben olyan egyszerű, hétköznapi emberek haltak erőszakos halált, akik történetesen muszlimok voltak. Nem tudok róla, hogy titokban fegyverkező, radikális „iszlamisták”, terroristák lettek volna köztük.

Volt olyan, hogy debreceni mecsetetek előtt az Identitás Generáció nevű csoport tüntetett. Mi a véleményed erről?

Pontosítanék. Nem tüntettek, hanem összefirkálták a járdát. Nyugat-Európában valóban létező probléma egyes bevándorló közösségek integrációja és létező probléma a radikális „iszlamizmus” ideológiai térnyerése is. Ezekben a nyugat-európai országokban az említett problémákra helyben reagál — valamilyen módon — az ún. „identitárius mozgalom”. Véleményem szerint nagyon nem megfelelő módon, de ez egy messzire vezető téma lenne. Zárójelben jegyzem meg, hogy érdemes regisztrálnunk, hogy az osztrák „identitárius mozgalom” vezetője pénzbeli támogatást kapott Brenton Tarranttól, a christchurch-i mészárostól.

A nemzetközi „identitárius mozgalom” egy fiókszervezetét alapították meg itthon is. Az a probléma, amire ők így-úgy reagálni igyekeznek, egy Magyarországon jelenleg egyáltalán nem létező probléma. Erre a felvetésre persze ők azt felelik, hogy a probléma „még nem létezik, de a jövőben majd létezhet” és éppen ezért alakultak meg ők, hogy már azelőtt reagáljanak, mielőtt megtörténik a „baj”. Én úgy gondolom, hogy ez az üzenet, amit ők közvetítenek, valójában nem a magyar társadalomnak, nem a magyar embereknek szól, hanem az ún. „Nyugatnak”. Az ő egyik fő mondanivalójuk egy olyan iszlámellenesség, amit nyugodtan nevezhetünk „iszlamofóbiának” is. Ez az interpretáció az iszlám vallást egyfajta sátáni kultuszként próbálja bemutatni, ami nemcsak Nyugat-, vagy civilizációellenes, hanem egyenesen ember- és életellenes is. Egy magára valamit is adó, tájékozódni képes — és tájékozódni akaró — ember nem gondolhatja komolyan, hogy a világon minden negyedik ember — ezek a muszlimok — a másik három, nem-muszlim embertársa életére tör, vagy életére akar törni, de legalábbis korlátozni akarja őt személyi szabadságában, rabszolgasorba hajtva őt. Ez egy nyilvánvaló ostobaság. Magyarországon ráadásul viszonylag kevés muszlim él, nincsenek nagyszámú, integrálatlan, bevándorló, muszlim kulturális hátterű közösségek és sem országunk vezetőinek, sem a magyar társadalomnak, sem pedig közösségünknek nem is célja, hogy ilyen integrálhatatlan közösségek létrejöjjenek. Szerencsére nálunk nincs jelen a radikális „iszlamizmus” sem. Így az az üzenet, amit ők közvetítenek, nem hiszem, hogy nagy társadalmi figyelmet érdemelne.

Hogyan harcol a közösségetek a radikális „iszlamizmus” ellen?

Nekünk, magyar muszlimoknak áll legkevésbé az érdekünkben, sőt mi küzdünk a legjobban az ellen, hogy radikális „iszlamista” személyek pozíciókhoz juthassanak, vagy teret nyerhessenek tanaikkal Magyarországon, a muszlimok között. Az ilyen személyeket élből elutasítanánk, kirekesztenénk őket közösségeinkből, szükség esetén értesítenénk a megfelelő terrorelhárító hatóságot.

Érdemes figyelembe venni, hogy az ilyen jelenségeknek első körben mindig csak a vallásos közösségen belül lehet gátat szabni. Az egyház a legjobb szűrő. Az ilyen, a vallás nevében zajló szélsőséges, ember- és Isten-ellenes gondolkodásra, viselkedésre utaló jeleket minden vallás a saját vallási közösségében képes elsőként észlelni, ami után megteheti a szükséges lépéseket. Ebben hazánkban eminens szerepet játszik a Magyar Iszlám Közösség.

Köszönöm az interjút! Talán furcsának hathat a kérdés, de ti hogyan köszöntök el egymástól itt a mecsetben?

Szalam alejkum va rahmatullah va barakátuh!

Mit jelent ez magyarul?

Isten békéje, kegyelme és áldása legyen veled!