turkeyusaship
Külföld // 2019.03.30

Az Amerikai Haditengerészeti Intézet egy Törökországgal való lehetséges katonai konfliktus forgatókönyvét tette közzé

Az Amerikai Haditengerészeti Intézet, mely a hadviseléssel kapcsolatos ügyekben az Egyesült Államok egyik legfőbb szakmai tanácsadója, egy amerikai és török hadiflották közötti konfrontáció forgatókönyvét vázolta fel a Fleet Tactics and Naval Operations című könyvének harmadik kiadásában. A 2018. június 15-én kiadott könyv tizenötödik fejezetében leírt képzeletbeli konfliktus vázlatát a Yeni Safak nevezetű török újság szerkesztői fedezték fel, akik később egy részletes cikkben tették közzé a leírtakat.

A fiktív forgatókönyv szerint, a török haditengerészet felfedezné, hogy görög hajók ballisztikus rakétákat szállítanak Dél-Ciprusra. Ez a tény katonai konfliktust kezdeményezne a két ország között, melyekre a könyvben esküdt ellenségekként hivatkoznak. Az író szerint, Törökország offenzívákat intézne az Égei-tenger több görög szigete – Leszbosz, Khiosz, Szamosz és Kosz – felé.

A konfliktusba – annak megállítása érdekében – a hatodik amerikai flotta avatkozna be, viszont ezt Görögország támogatásával és a török csapatok elleni fellépéssel tenné.

A forgatókönyv felvázolja az Athén és Ankara közötti konfliktus kezdetét, majd a hatodik amerikai haditengerészeti flotta beavatkozását, akik jelentős erővel lépnek fel a török haditengerészettel szemben Görögország oldalán, valamint, hogy az amerikaiak miként terelik el a török hadiflotta figyelmét, míg felkészülnek egy nagyobb támadásra.”– írja a Yeni Safak.

Az elképzelés szerint, amíg a Kihosz és Amorgosz szigetén állomásozó amerikai csapatok támadást intéznek – Ayvalik, Izmir, Cesme, Kusadasi és Bodrum – török városok ellen, addig az USS Harry Truman – ami az USA haditengerészetének nyolcadik Nimitz-osztályú repülőgép hordozója – és a helyi amerikai hadihajók felkészülnek a török haditengerészeti flotta elleni komolyabb csapásra. 

Az USA támadási terve. A török városok támadásával, elterelik az Északon állomásozó török flotta figyelmét, közben az amerikai hadihajókkal csapást mérnek a törökök fő flottájára. 

A könyv bevezetője felhívja a figyelmet arra, hogy a benne szereplő összes forgatókönyv nem más, mint pusztán fikció és a könyv szerzőinek személyes véleménye. A Yeni Safak ugyanakkor megjegyezte, hogy akik hozzájárultak a könyv tartalmához, valamint a Haditengerészeti Intézet vezetője is korábban magas rangú amerikai katonai tisztviselők voltak. A cikk szerzője úgy véli, hogy ez a tény kétségbe vonja a felvázolt forgatókönyvek „kitalált jellegét”. Szerinte a könyv, nagyban befolyásolhatja Washington álláspontját egy esetleges valódi török-görög konfliktust illetően.

Az amerikai USS Harry Truman az Égei-tengeren.

A fent említett görög-török ellentét az Égei-tengeren fennálló feszültségre utal, mely 1974-re vezethető vissza, amikor Törökország jelentős haderőt felvonultatva elfoglalta Ciprus északi részét. Ez számos – görög és török haditengerészet közötti – incidenshez vezetett, melyek főként Ciprust és a Törökországhoz közeli görög szigeteket érintették.

Az Egyesült Államok és Törökország közötti kapcsolat a közelmúltban romlott meg. Ennek oka, hogy Ankara megállapodást kötött Moszkvával az orosz S-400-as légvédelmi rendszerek megvásárlásáról. Washington amiatt aggódik, hogy a légvédelmi rendszer az S-400-as radarok képesek lesznek beazonosítani a modern F-35-ös vadászgépek lopakodó jeleinek sugárzását, melyeket Törökországba terveznek szállítani az ország NATO tagsága révén. Az USA azzal fenyegeti a törököket, hogy ha nem függesztik fel a Moszkvával kötött megállapodást, akkor leállnak az F-35-ösök szállításával. Ankara többször megtagadta a megállapodás felmondását, viszont követelik az F-35-ösök időben történő átadását. Továbbá kijelentették, hogy az S-400-as rendszer mellé szívesen megvásárolják az amerikai Patriot rendszert is, amennyiben az USA megfelelő ajánlattal tud előállni.

Törökország, szíriai háborúban való tevékenységére is rossz szemmel néznek az amerikaiak, mivel a törökök, két hónappal ezelőtt komoly offenzívát indítottak az USA által támogatott kurd milíciák ellen.

Újabban pedig, a Golán-fennsík Izraelhez csatolása váltott ki Amerika ellenes visszhangot Törökországban. Erdogan elnök a napokban jelentette ki, hogy ismét mecsetté alakítja az 1935-óta múzeumként működő Hagia Sophia templomot, válaszul Trump Golán-fennsíkkal kapcsolatos lépésére.

Az USA érdekérvényesítése végett, számos alkalommal kezdett már háborút mesterséges indokokra hivatkozva Pearl Harbor-től Szíriáig bezárólag. Ebből adódóan talán nem meglepő, hogy a török újságírók komolyabb jelentőséget tulajdonítottak a fentebb említett forgatókönyvnek egy puszta fikciónál.