A Kína és az USA közötti fejlesztési verseny egyre jobban kiéleződik | Magyarország.ma
Külföld // 2019.03.25

A Kína és az USA közötti fejlesztési verseny egyre jobban kiéleződik

Kína csábítja a mérnököket és kutatókat, akár még a Szilícium-völgy kárára is – ennek oka abban is kereshető, hogy az USA immáron nem jelent egyet a totális technológiai felsőbbrendűséggel. Az ázsiai óriás gazdasági növekedése hozzávetőlegesen 40 éve megállíthatatlannak tűnik – ami a termelékenység majdnem folyamatos növekedésével is együtt jár, ezáltal Kína folyamatosan dolgozza le hátrányát az európai országokkal szemben. Egyes területeken – mesterséges intelligencia és 5G - azonban immáron Kína fej-fej mellett halad az Egyesült Államokkal és egyes nyugat-európai cégekkel. Nem véletlen kritizálta Donald Trump amerikai elnök a Google-t hogy ha Kínával kacérkodik, annak az lesz a vége, hogy Kína ellopja a Google fejlesztéseit.

Van azonban egy lényeges különbség, amikor a technológiai fejlesztésekről beszélünk. Kína jelenleg nem szenved befektetésekben és tőkeinjekciókban hiányt. Ez igaz a külföldi tehetségek Kínába csábítására is – az ország ugyanis nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a fő ipari-technológiai fejlesztési zónákat költségeket nem kímélve tegye szimpatikussá a külföldi tudósok és szakemberek előtt. ehhez járul egy eddig példátlan szabályozás is – külföldi állampolgárok, akiknek valamelyik csúcstechnológia a szakterületük, 5-10 évig terjedő kínai vízumot kaphatnak, és korlátlanul léphetnek be és ki az országból.

Az teljes robotokkal történő automatizációs célkitűzés első állomása: a kínai Dongguanban levő autógyárban az emberi munkások számát kísérletképpen lecsökkentették a szükséges minimumra.

Egy másik fő célcsoport az olyan külföldön kínai állampolgárok, akik külföldi tanulmányaik végeztével úgy döntöttek, hogy ezen más országokban maradnak életvitel szerűen. Mindezen magasan kvalifikált szakemberek a grandiózus cél támogatásához kellenek, ami nem más, minthogy Kína legyen a világ vezetője a mesterséges intelligencia fejlesztésben 2030-ra.

Az ország vezetése továbbra is kiemelt célnak tartja a világhódító körútra indult kínai óriáscégek támogatását, mint az Alibaba, Baidu és Tencent, azonban az állam most új fejezetet nyitott, hiszen amennyiben ezek a cégek megfelelő profillal rendelkező szakembereket szerződtetnek, a kínai állam hozzájárul a fizetésükhöz, maximum évi 1 millió dolláros határig. Magyarul egy kiemelt IT szakember évi 1 millió amerikai dollárt is megkereshet Kínában, ha jól szerződik.

A veszély tehát valós, azonban a számok némi megnyugvásra adnak okot az Egyesült Államoknak. A felmérések szerint ugyanis 1,9 millió mesterséges intelligencia szakember van a világon, ebből 850.000 dolgozik az Egyesült Államokban és összesen 50.000 Kínában a Tencent kutatási központjának adatai szerint.

Egyes gondolatok szerint nem feltétlenül kellene Kínának versenyeznie az Egyesült Államokkal – és viszont -, bőben lenne hely a kölcsönös együttműködésnek is. Az USA nagyon erős a kutatásban, Kína ereje jelenleg pedig az elért tudományos eredmények alkalmazásában rejlik.

A Google pekingi mesteréges intelligencia kutató központjának megnyitója 2017-ben | Magyarország.ma

A Google pekingi mesteréges intelligencia kutató központjának megnyitója 2017-ben.

Erre már vannak példák is, a Baidu jelenleg három kutatólabort is fenntart az Egyesült Államokban, a Tencent pedig 2017-ben Seattle-ben nyitott egy mesterséges intelligencia kutatással foglalkozó központot, a Google pedig hasonló irodát nyitott Pekingben, szintén 2017-ben. Emellett a processzorairól és alaplapi chipkészleteiről híres Intel 2018 elején jelentette be, hogy a Baiduval együtt egy közös tulajdonú kutatási központot nyitnak Kínában mesterséges intelligencia és 5G irányú fókusszal.

Az akadály ott van a Kínai-Egyesült Államok együttműködésben, hogy az USA ezzel de facto elismerné, hogy Kína felzárkózott, és ezt a még mindig a 90-es évek egyedüli szuperhatalmi státuszát birtokló, ám mostanra egyre fakuló fényű Egyesült Államok nem engedheti meg magának – sem kül-, sem belpolitikai okokból. Amennyiben az USA elmozdul az elért kutatási eredményeinek jobb védelme irányában, esély lehet ezen a területen Kína előtt haladni.