Becs_tuntetes_uploadfilter
EU // 2019.03.24

Több EU-s országban voltak tüntetések az internetre való feltöltés szabályozása miatt

Több, mint 20 országban voltak nagyobb tüntetések a szombati napon az EU új szerzői jogi szabályozásának tervezete miatt. Bécsben legalább 4 ezer ember vonult az utcára, a tömeg a Christian-Broda-Platz-ról a Mariahilferstraße-n át a városházáig vonult. Más osztrák nagyvárosokban, így Salzburgban és Innsbruckban is tüntetések voltak. A tüntetéseken főleg fiatal internethasználók jelentek meg, olyan jelszavakat skandálva, hogy „We are not bots” és „Stop censorship”, valamint „rescue of the Internet” transzparenseket is felmutattak. 

Tüntetés szellemes transzparensekkel. A kép közepén látható táblán egy népszerű, erotikus tartalommal társítható weboldal képe látható, a következő szöveggel: "German man fucks the whole internet". A szókimondó tartalom a jogi irányelv beterjesztőjére, egy bizonyos Axel Voss úrra utal, aki német CDU tagjaként az Európai Néppárt EP-képviselője. 

Németországban komolyabban vették a dolgot. A legnagyobb felvonulás és tüntetés Münchenben volt, ahol a rendőrség jelentései szerint 40 és 50 ezer főnyi demonstráló vonult az utcára, hogy kifejezze a tiltakozását a tervezett EU-s reform ellen. Berlinben is legalább 30 ezres megmozdulást tartottak, valamint kisebb tüntetések voltak még 40 másik német városban is.

Kedden várható szavazás az Európai Parlamentben a szabályozás-tervezetről, ami lényegében egy jogi irányelv teljes elfogadását jelenti a kiegészítő szerzői jogok kérdésében. Azonban mivel irányelvről van szó, ezért a szavazást követően a tagállamok még saját jogszabályt fognak alkotni, amely viszont egymástól egészen eltérően vezetheti be az irányelv szövegezését a saját jogszabályai közé, amelynek megfogalmazására és elfogadására két éve lesz a tagállamoknak.

A vitát lényegében a 11-es és a 13-as cikkely keltette. Előbbi a "linkadó" néven emlegetett kiegészítő szerzői jog (ancillary copyright), mely előírja, hogy minden információ átvételéhez licencelési szerződést kell kötni. Ez a pont lényegében a kiadók lobbijának eredménye, mivel álláspontjuk szerint a Google és a Facebook az információk átvételével vált híraggregátorrá (lásd például Google News), és ezen keresztül gazdagodott meg, míg a kiadóknak nem juttatott vissza a bevételből.

Az Európai Parlament láthatóan igyekezett figyelembe venni a civil szervezetek és az aktivisták tavalyi ellenkampányát, úgyhogy módosított a reform szövegezésén. Az internetes óriáscégeknek, mint például a Google, a Facebook vagy a Twitter nem csak a kiadóknak lesz köteles fizetni a hírekért, beleértve a szöveges-képes hírrészleteket (snippet), hanem konkrétan az újságíróknak is. Azonban a fizetési kötelezettség csak a nagyvállalatokra vonatkozik, miközben az irányelv szövegezésből kikerültek a kis- és mikroplatformok. A Parlament szerint így már nem állja meg a helyét a kritika, hogy a reform akadályozza a startupok létrejöttét és az innovációt.

Az újságírók és más tartalomkészítők (például zenészek, énekesek) ezenkívül még több tárgyalási jogot kapnak, hogyha úgy látják, a jogaikat kezelő fél túlságosan nagy előnyökhöz jut a szellemi termékükön keresztül, akkor újratárgyalhatják a részesedésüket. Az előnyök többek közt magukba foglalják a "közvetett bevételeket" is. Ha a licencet kezelő fél nem akarja betartani ezt a feltételt, akkor a művészek és újságírók visszavonhatják vagy megszüntethetik a szerződésüket.

Azonban a szabályozás kimondja, hogy a cikkekhez tartozó linkeket továbbra is szabadon meg lehet osztani, amennyiben az oldalon a felhasználó annak tartalmát a saját szavaival mutatja be. Viszont a cikkek kimásolására vagy a részletek automatizált megjelenítésére nem lesz lehetőség a Google News-hoz hasonló formában, csak ha a szolgáltató fizet a tartalomért. Továbbá a reform egyértelműen megszabja, hogy a jogvédett tartalmak szűrésére vonatkozó rendszerek nem távolíthatják el a nem-jogsértő bejegyzéseket a véleménykifejezés védelme miatt. Amennyiben erre mégis sor kerül, akkor a panaszokat kifejezetten erre dedikált csapatnak kell kezelni, nem pedig algoritmusnak.

Axel Voss Néppárti EP-képviselő, a jogi irányelv beterjesztője.