Orban_EPP_Brüsszel_felfüggesztés
EU // 2019.03.20

Orbán még jobban megemelte az EP-választások tétjét

A mai napon az EPP (Európai Néppárt) „felfüggesztette” a Fidesz tagságát 190 igen és 3 ellenszavazat mellett. A szankciók értelmében nem jelölhetnek politikusokat a pártcsalád vezetői közé, szavazati jogát sem gyakorolhatja a Néppárt tanácskozásán. Emellett egy három főből álló bizottság fog gyámkodni a Fidesz mellett (Herman Van Rompuy, Hans-Gert Pöttering és Wolfgang Schüssel), hogy az betartsa Manfred Weber csúcsjelölt által kitűzött követelményeket, valamint „osztrák forgatókönyv szerint” a jogállamiságot vizsgálják majd.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a Fideszt megtámadták a mai napon, el akarták távolítani a Néppártból bizonyos bevándorlásbarát erők, akik kezdeményezték és támogatták is a Fidesz kizárását. Ezzel a Néppárt elvesztette volna a konzervatív szárnyát. A Fidesz abban állapodott meg a Néppárt vezetésével, hogy megpróbálják egyben tartani ezt a széles pártszövetséget és majd a EP-választás után újra leülnek az asztalhoz, hogy megtárgyalják a vitás kérdéseket. Az EPP-s hármak bizottságának lesz egy magyar részről küldött, szintén három tagú tárgyalócsoportja a Fidesz részéről, méghozzá Novák Katalin, Varga Judit és Szájer József.

A Fidesz kilépésének az elhalasztásával és az EP-választások utáni döntéshozatal belengetésével Orbán Viktor jelentősen megemelte a tétet a magyarországi szavazópolgárok számára. Ezzel a saját táborán kívül még megpróbálja azokat a választópolgárokat is magához édesgetni, akik hajlandók „fokozott tét esetén” (mint amilyen a 2016 októberi kvótanépszavazás volt) a Fidesszel egy irányba szavazni. Ezzel a lépéssel próbálja Orbán nemcsak a teljes saját szavazótáborát mozgósítani, hanem a ma még bizonytalanokat is az urnához csábítani.

Szeretné elérni azt, hogy a 2016-os "kvótanépszavazáshoz" hasonlóan legalább 3,3 millió ember adja le szavazatát a Fideszre.  Ez valószínűleg nem fog teljes mértékben sikerülni, hiszen az EP-választás itthon másodlagos szavazásnak számít, alacsony részvétellel. A 2014-es EP-választásokon mindössze a választásra jogosultak 28.9%-a adta le szavazatát. Az alacsony részvétel inkább azoknak a pártoknak kedvezett, akik mozgósítani tudták szavazóbázisukat. Ez az erős mozgósítási képesség csupán a 300 ezer választóval rendelkező DK (Demokratikus Koalíció) esetén áll fönn a Fidesz-KDNP-n kívül.

Ha az Orbán szempontjából optimista forgatókönyvet vizsgáljuk, akkor a Fideszre legalább 3,3 millió ember szavazna és az ellenzék is mozgósítani tudna legalább 1 millió szavazót, akkor 4,3 millió szavazó esetén akár 52%-os részvételi arányt is produkálhatna a Fidesz. Ezzel pedig maximalizálhatná az általa megszerezhető EP mandátumok számát, úgy, hogy további mandátumokat rabol az ellenzéktől, amelynek legerősebb pártja a Jobbik legjobb esetben csak maximum 2 képviselőt küldhetnének Brüsszelbe, a többiek meg jobb esetben 1-et.

Ezzel az összesen megszerezhető 22 mandátumból akár 17-18-at elhozhatna a Fidesz, ami az ellenzék „tönkreverésével” lenne egyenlő az EP-választásokon.

Várhatóan csak a Jobbik, a DK és az MSZP tudna legalább 1 mandátumot szerezni. Az LMP-nek nem sikerülne a mandátumszerzés. Ezzel az ügyes húzással pedig már meg is ágyazna a Fidesz az önkormányzati választásokra, jelentősen csökkentve az ellenzéki összefogás mozgósító erejét.

Ezen felül pedig az erősebb Fidesznek nagyobb tárgyalási súlya is lenne az EP-választás után, hogy a Néppárttal tárgyaljon. Elképzelhető, hogy a Fideszt a Néppártból kiléptetni akaró pártok ereje pedig pont, hogy csökkenni fog május 26-a után.

Tehát Orbán Viktor külföldi taktikai visszavonulása csupán egy nagyobb belföldi politikai offenzíva előkészítésére utal. Ezeknek lehettünk a tanúi most. Hiába tombol örömében az ellenzéki sajtó, valójában Orbán már elkezdte ásni a sírjukat a következő két választásra, amibe ezek a pártok szépen bele is fognak feküdni.