Deli_gazfolyoso_TANAP_TAP_TCP_BRUA
Külföld // 2019.02.27

Az Európai Bizottság megduplázná a Déli Gázfolyosó kapacitását

A múlt héten tartotta meg ötödik értekezletét a Déli Gázfolyosó (SGC) egyeztető tanácsa az azerbajdzsáni Bakuban.  Az SGC az Európai Unió kiemelt projektje, melynek 10 milliárd köbméternyi földgázmolekula szállítását kell majd megoldania éves viszonylatban. A vezeték Azerbajdzsánból származó gázmolekulát szállít majd át Grúzián (2011-től az ország hivatalos neve Georgia) és Törökországon keresztül Európába.

A 3500 km hosszú SGC gázvezeték három főbb részből áll: A Dél-Kaukázus vezeték, amely Bakuból Grúzián keresztül húzódik; a Transz-Anatóliai vezeték (TANAP), ami Törökországot szinte hosszában átszeli; és a Transz-Adriai (TAP) vezeték, ami Görögországon, Albánián át érkezik Olaszországba. Görögországból egy interkonnektor tervezett megépítésével valósulhat meg az azeri gázmolekulák eljuttatása Balkánon át Közép-Európába, így Magyarországra is.

Idén már 17 ország vett részt a Déli Gázfolyosó egyeztető tanácsának gyűlésén, köztük elsőnek Szerbia, Magyarország és a miniállam San Marino is, ami jól mutatja a projekt iránt való érdeklődés növekedését.

A Déli Gázfolyosó projekt első elkészült szakaszának indítási ünnepségét 2018 májusában tartották meg Bakuban, míg a TANAP vezeték megnyitását júniusban tartották meg Törökországban. A TAP vezeték pedig jelenleg 85%-ban készült el, ez az jelenti, hogy az EU-ba 2020-ban érkezhetnek meg az első gázmolekulák.

A Kaszpi-tengeri Shah Deniz gázmező jelenleg az egyetlen ellátója a gázfolyósónak, de az azeri elnök Alijev nyilatkozata szerint más földgázmezők is rendelkezésre fognak állni, hiszen Azerbajdzsán több, mint 2,6 trillió köbméter földgázmolekulányi tartalékkal rendelkezik a becslések szerint. Ezek segítségével valósulhat meg az az energiaellátási diverzifikáció, amire az EU-nak szüksége van.

Türkmenisztán magasrangú képviselője is kifejezte az egyeztető tanácson, hogy országa is érdeklődést mutat a projekthez való csatlakozáshoz. Ez azért is kiemelkedő, hiszen Türkmenisztán az egyik olyan ország a világon, melyik a legnagyobb földgázkészletekkel rendelkezik. Azonban a nemrég megkötött Kaszpi-tengerről szóló öt fél által megkötött szerződés lehetővé teszi immáron, hogy a Közép-ázsiai ország bekapcsolódását a legjobban fizető piac ellátásába, ami nem más, mint az Európai Unió.

A Déli Gázfolyosó (SGC) vezeték átadása azért is mindenképpen fontos az Európai Uniónak, mert a hollandiai gázmezők kitermelhető földgáz mennyisége folyamatosan csökken, és Hollandia hamarosan befejezi a belföldi gázkitermelését, tehát a kieső mennyiséget más piacokról szükséges pótolni. A következő tíz évben az a terv, hogy az SGC gázvezeték szállítási kapacitását a duplájára növeljék. Ezáltal 20-25 milliárd köbméter mennyiségű gázmolekula érkezhet az EU országaiba.

Günther Oettinger, az Európai Bizottság Németország által delegált tagja Bakuban tárgyal. A jobboldali képen az azeri elnökkel, Alijevvel folytatnak megbeszélést.

Az Európai Bizottság tagja Günther Oettinger kifejtette azt a reményét is, hogy hamarosan a Nyugat-Balkán országai is részesülhetnek majd az SGC-n át szállított földgázból. Bulgária Energiaügyi minisztere, Temenuzhka Petkova szertint ezzel a fejlesztéssel országának hatalmas lehetőségei nyílnak meg. A Görög-Bolgár (IGB) interkonnektor kulcsfontosságú lesz abban, hogy hazája földgázellátási diverzifikációját megvalósítsák. Ennek segítségével pedig az úgynevezett Vertikális Gázfolyosó avagy BRUA (Bulgaria-Romania-Hungary-Austria) vezetéket is elláthatják gázmolekulákkal. Ennek komoly geostratégiai jelentősége van az energiabiztonság szempontjából.

A 2014-ben, az ukrajnai események után már kijelölt Déli Gázfolyosó és a Vertikális Gázfolyosó a "BRUA vezeték" - (fekete szegéllyel jelölt piros színnel a térképen). Megfigyelhető az is, hogyan kapcsolja össze az EU a Balti államok gázvezeték rendszerét Lengyelországgal, majd Dél felé haladva Szlovákiával és Magyarországgal. Emellett jól látható a ciprusi földgáz Európába való szállításának terve, valamint az Algériából származó földgázt szállító vezeték terve is. Vékony fekete vonalakkal a már meglévő vezetékek kerültek jelölésre. 

Ennek a vezetéknek a kiépítésével komoly gazdasági versenyfutás alakult ki Oroszország és a földgázban szintén gazdag Azerbajdzsán között, hogy melyikük tud jobb üzleti feltételekkel földgázt szállítani az Európai Unióba, amelynek energiaéhsége egyre csak növekszik. Ezt az energiaigényét pedig jórészt a tiszta és nem környezetszennyező módon felhasználható földgázbehozatalból elégítené ki. Oroszország a tavalyi évben elkészült a Török Áramlat tengeri szakaszát ünnepélyesen adta át november 19-én, ami így már Törökország európai partjainál készen áll arra, hogy rácsatlakozzanak a Dél és Közép-Európát ellátni szándékozó kisebb földgázszállító vezetékek is. Magyarországra ezen a vezetéken Bulgárián és Szerbián át érkeznének gázmolekulák. Ez pedig önmagában már képes teljesen kiváltani az eddig Ukrajnán át érkező gáz mennyiségét.

A Bulgárián át a Török Áramlat gázvezetékre csatlakozó szerbiai vezetékszakasz terve, amely 2019 február 5-én engedélyt kapott az EU-tól, tehát hamarosan megkezdődik az építése is, hogy Magyarország és Szlovákia számára is orosz gáz érkezhessen Ukrajna megkerülésével.

Ami viszont mindenképpen lényeges tényező, hogy Törökország zsarolási potenciálja jelentősen megnő, hiszen mind az orosz, mint az azeri forrásból érkező gázvezetékek felett képes irányítást gyakorolni. Ezzel gyakorlatilag Erdogan megkapta az úgynevezett „gázfegyvert” a kezébe, így jelentősen erősödtek a tárgyalási pozíciói az Európai Unióval szemben.

Az orosz és az azeri forrásból érkező gázvezetékek mellett lényegében feleslegesnek tűnne az USA-forrásból származó LNG-t (cseppfolyósított földgáz) fogadni tudó tengeri terminálok és azok megépítése, azonban egy esetleges konfliktushelyzet bekövetkeztében felértékelődik annak a lehetősége, hogy az Atlanti-óceánon túlról is képes az Európai Unió LNG-t vásárolni és fogadni. Ez azonban csak kisegítő lehetőség, hiszen az USA távolságából kifolyólag csak drágán tudja ezt az energiahordozót szállítani. Ezzel pedig nem tud versenyezni a kiszámítható és olcsó orosz gázzal vagy a hamarosan meginduló azeri gázszállítással sem. Ettől függetlenül nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok előszeretettel alkalmaz gazdasági szankciókat más országok ellen, hogy a szankciók miatt ideiglenesen ellátás nélkül maradó piacokon „egyedüli megoldásként” a saját drágább termékeit, szolgáltatásait értékesítse.

Amit még mindenképpen érdemes figyelembe venni, az az, hogy Ukrajnát minden újonnan tervezett vagy már épülő gázvezeték elkerüli, tehát a döntéshozók nem számolnak azzal, hogy keleti szomszédunk egyhamar úrrá lesz belső problémáin, bedőlő gazdaságán és polgárháborús állapotain.