Soros György magyar származású milliárdos és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker | Magyarország.ma
Belföld // 2019.02.20

Brüsszel szerint a magyar kormány új plakátkampánya „összeesküvés”

Vezető kép: Soros György magyar származású milliárdos és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker „barátságáról” szóló plakát.

A Fidesz-kormány által indított plakátkampány nem céloz kevesebbre, minthogy felhívja az emberek figyelmét a politikával régóta foglalkozók számára már ismert tényre: Soros György és az általa képviselt érdekcsoportok érdekeltek a bevándorlásban. Habár a kormány elsősorban az európai vezetés a fent említett érdekkörökkel való összefonódását helyezi a kampány középpontjába, érdemes megvizsgálni, hogy ki milyen módon profitál a bevándorlásból, hiszen mindenki számára egyértelmű lehet, hogy a humanitárius indokok egy ilyen megszervezett és előkészített folyamatban sokadrangúak – ha egyáltalán vannak. Soros György nem olyan régen már nyomást próbált gyakorolni a döntéshozóktól az állampolgárokig mindenkire, hogy egy szovjet-típusú összeomlást vizionált nem megfelelően alátámasztotttan, ám az érvelés gyengesége miatt ez hamar elhalt mind a hazai, mind a nemzetközi sajtóban.

A kormány tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről. Mindenkinek joga van tudni, melyek azok az aktuális javaslatok, amelyek alapjaiban veszélyeztetik Magyarország biztonságát.

Közzétette: Magyarország Kormánya – 2019. február 18., hétfő

Az ominózus Facebook poszt. Brüsszel reakciója egyértelmű: „fake news”!

Az Egyesült Államok, mint feltehetőleg a fő haszonélvezője az Európát sújtó migránskrízisnek az emberi jogok kapcsán illette megjegyzésekkel a bevándorlással szkeptikus államokat 2015-ben.Ezen Donald Trump elnök színre lépése némiképp változtatott, hiszen Trump maga is falépítésbe kezdett az USA-Mexikói határon.

Miért is az USA az egyik fő haszonélvező?

Mint mindig, vizsgáljuk meg a versenystratégiát. A bevándorlási folyamattal annak jelenlegi formájában a jóléti európai államok szociális ellátórendszereire extrém teher kerül. A családegyesítésekkel és az egészen elképesztő mértékű beilleszkedési támogatásokkal a nyugat-európai országok nagy része a fejlődéstől és a fejlesztésektől vesz el pénzt. Külön ki kell emelni az idegenrendészeti eljárásokban résztvevők és az európai országok rendfenntartó szerveinek a megnövekedett költségét is - valamint a társadalom biztonságérzetének csökkenésével járó járulékos költségeket.

Franciaországban a beilleszkedési problémákkal küzdő és rekordalacsony foglalkoztatottságú főként afrikai hátterű bevándorlók támogatása már a benzinárakra is hatással volt – ez viszont már az ottani embereknek is túlzó volt – habár közvetlen kapcsolatra csak kevesen tapintottak rá. Kimondhatjuk, hogy az Egyesült Államok jól járt, mivel az európai államok a 2015-ös migránskrízishez kapcsolódóan legalább 1 billió* (azaz 1000 milliárd) dollár kiesést szenvedtek el.

Az ábrán jól látható, hogy a kumulált kiesés 2015 évben legalább 1 billió dollár volt. A pontos összeg kiszámításához tudni kellene, hogy ezen európai országok menyivel járultak hozzá a szíriai és az ukrán és egyéb külpolitikai konfliktusokhoz 2015-ben, azonban a legnagyobb veszteség a migrációval kapcsolatos költségek és tevékenységek miatt volt egyértelműen.

Nem szabad elfelejteni, hogy Európa gyengüléséből a világ sok országa és érdekköre profitál, mint politikai, mind gazdasági értelemben. Habár nekünk, magyaroknak az egyértelmű haszon az erős és saját érdekeiért és kultúrájáért minden fronton kiálló Európa lenne, hiszen ez az érdekközösség tudná a legjobban képviselni hazánk érdekeit a világ szuperhatalmaival (USA, Kína, Oroszország) szemben, azonban a jelenlegi ár, amit fizetni kell túl nagy. Az Európai Unió ugyanis a jelen formájában nem csak külső érdekérvényesítésre, de láthatóan önvédelemre is képtelen, ehelyett a brüsszeli vezetés inkább az USA külpolitikájának a kiszolgálója több olyan ponton is, ahol a saját álláspont megfelelőbb lenne.

*A 'billió' angol megfelelője a 'trillion', a 'milliárd' angol megfelelője pedig a 'billion'. Ezek a megnevezések szerepelnek a GDP-ábrán is.