Imámzádeh Sáleh mecset, Irán | Magyarország.ma
Külföld // 2019.02.17

A de-dollarizáció élharcosai: Irán

2015-ben a Barack Obama által irányított tárgyalássorozatnak köszönhetően enyhítettek az Iránt sújtó szankciókon, ami következményeképpen a felére visszavágott olajexport végre újraindulhatott és esély látszott a megnyomorított iráni gazdaság helyrebillentésére. Irán cserébe beleegyezett a nukleáris programjának korlátozásába, és ennek biztosítására nemzetközi felügyelőket engedett az országban levő nukleáris létesítményekbe.

Irán visszatérte a nemzetközi piacokra azonban nem tartott sokáig. Donald Trump, nem sokkal az után, hogy megnyerte az amerikai elnökválasztást, döntést hozott az Egyesült Államok kivonulásáról a 2015-ös Iráni Atomegyezményből, ami érzékenyen érintette a többi aláíró országot is. Trump nemcsak visszaállíttatta a szankciókat, ám kibővítette azzal, hogy azok érvényesek lesznek bármilyen országra, aki üzletel Iránnal.

Az újra bevezetett szankciók mögött feltételezhetően inkább Irán következetesen Izrael-ellenes politikája állhat, ami jelenleg a szíriai háborúban csúcsosodik ki, tekintettel hogy Irán aktívan vesz részt a háborúban Damaszkusz oldalán. A zsidó állam Irán szíriai háborúban való részvételében nem csak létszerveződési fenyegetést lát, hanem az izraeli expanziós politika ellenes fellépést is. Irán hosszú évek óta kommunikálja az arab államok együttes fellépésének szükségességét, hogy

ellensúlyozni tudják az Izrael kérésére az USA által a Közel-Keleten alkalmazott szalámi-taktikát

ami hosszú távon nem csak ezen országok lakosságát fenyegetik. Látható, hogy a szankciókat főként támogató államok mögé látó iráni vezetés miért döntött úgy, hogy atomhatalommá szükséges válnia.

Az Azadi torony Teheránban | Magyarország.ma

Az Azadi torony Teheránban

A szankciók rákényszerítették Iránt, hogy alternatív fizetési megoldások után nézzen az olaja iránt érdeklődő országokkal közösen – és elvethették a dollárt, mint „kötelező” váltóvalutát az olajkereskedelemből. Habár évek óta nyílt titok, hogy Kína bőségesen vásárol az iráni olajból a dollár kiiktatásával – tehát jüan-riál közvetlen elszámolással -, most egy másik ázsiai óriás is bejelentkezett, India. India meglátása szerint mindkét kereskedő fél gazdaságára élénkítő hatással lenne, hogyha az iráni-indiai olajüzlet rúpia-riál elszámolási rendszerben történne.

Irán lépése, hogy a világ második (Kína) és hetedik (India) legnagyobb gazdaságaival közvetlen elszámolási rendszerben üzletel, jól pozícionálja az országot a „szürke” zónában. Mialatt szignifikáns bevételt szerez az ország ásványkincs vagyonából - elsősorban a kőolajból - emellett a közvetlen elszámolás miatt az Egyesült Államok bankjait megkerüli a pénzforgalom, és a dollárba való pénzváltás nélkülözése miatti kiesés már érzékelhető méreteket kezd ölteni ezen bankok számára is. Az Egyesült Államok helyzete érdekes, mivel a szankció-elmélet szerint

Kínát és Indiát is hasonló kaliberű szankciókkal kellene sújtani, ám ezzel az USA elvágná magát az olcsó Kínából származó mindennapi termékektől, valamint kiválóan árazott indiai informatikai munkerőtől is.

Ennek megkockáztatása azonban már feltehetőleg Donald Trump pozícióját is veszélyeztethetné a megfelelő előkészületek nélkül.

Kimondható, hogy az iráni „vallási diktatúra” elsősorban azért zavaró a Közel-Kelet formálásában aktívan résztevő nagyhatalmak közül az USA szuperhatalmi státusát fenntartani kívánóknak, mert ha az arab világ egyik vezető állama azt kommunikálja, hogy kereskedni az Egyesült Államok beiktatása nélkül is lehet, az példaképként szolgálhat a többi, Perzsa-öböl vonzáskörzetében található országnak is.