Mike Popmeo és Orbán Viktor | Magyarország.ma
Belföld // 2019.02.12

A birodalmi vizit - Pompeo Budapesten

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Mike Pompeo 2019.02.11-én szállt le Budapesten, hogy 2011 óta az első amerikai külügyminiszter legyen, aki Magyarországra látogat. Habár a hazai internetes napilapok kormány ellenes üzemmódra kapcsolt várakozása leírható a „Orbán most jól megkapja a magáét” egyszerűségű mondattal, a kép ennél ismét árnyaltabbra sikerült.

Pompeo Tweetje egy baráti látogatást tükröz, azonban a beszélgetések az említett területeken (energiadiverzitás, védelmi együttműködés) az előjelzések szerint történtek.

Itt tartózkodása alatt Pompeo viszonylag hamar, már a nagykövetségi látogatásakor elismerte, hogy az USA „magára hagyta” a régiót, hiszen szerinte az utóbbi időben Magyarország veszélyesen közel került – az USA mércéjével mérve – Oroszországhoz és Kínához. Az orosz „közelségre” jó példa lehet, hogy Magyarországnak a 90-es években Oroszország a második legnagyobb kereskedelmi partnere volt, még 2010-ben is a kilencedik, de a 2014-es ilyen irányú szankciók bevezetése óta a 12-ik helyre csúszott vissza, és egyes számolások szerint a magyar cégek hozzávetőlegesen 8 milliárd dollár bevételtől estek el az exporttiltások miatt. Pompeo meglátása szerint:

„Ne hagyjuk, hogy Putyin éket verjen NATO-béli barátok közé.”

Nyilatkozta a Szijjártó Péterrel közös sajtótájékoztatójukon, és gyorsan hozzátette, hogy az orosz beavatkozásokról nekünk magyaroknak lehetnek rossz emlékeink, ez annak köszönhető Pompeo szerint, hogy:

„Oroszország soha nem volt barátja a kis nemzeteknek.”

Sajnálatos nyilatkozatnak tekinthető, hogy az USA a jelenlegi érdekei miatt magyar nemzeti katasztrófákat emleget ilyen kontextusban.

Pompeo természetesen az épp aktuális érdekköri stratégiának megfelelően kitért Kínára is, miszerint:

„Peking kézfogásával kötelékek alakulnak ki… olyan kötelékek, amik Magyarországot pénzügyi és politikai adósságcsapdába lökhetik.”

Remélhetőleg a magyar kormány véleményét tolmácsolta ebben a kérdésben Szijjártó Péter, aki ugyanezen a sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy átlátható kapcsolatrendszer létrejöhet Magyarország és Oroszország, valamint Kína, továbbá Magyarország és a Nyugat között. A magyar külügyminiszter véleménye szerint Magyarország attól még, hogy más országokkal is üzletel, nem lesz kevésbé megbízható NATO-tag. Ezen a ponton viszont már a kapcsolatrendszert alapos figyelemmel érdemes követnie a magyar külügynek, hiszen három nagyhatalom között egyensúlyozni nagy kihívás.

Mike Pompeo és Szijjártó Péter | Magyarország.ma

Mike Pompeo és Szijjártó Péter

Kijelenthetjük, hogy Pompeo közép-európai turnéja nem más, mind egy politikai és üzleti lobbitúra, ennek az első jelei már látszanak, hiszen a magyar kormány tett egy nem pontosított vállalást amerikai fegyverbeszerzésekről, valamint azóta Szlovákia is kijelentette, hogy a következő vadászgép-vásárlásuk többnyire F-16-os gépekből fog összeállni.

Politikailag hazánk és a környező országok ismét semmi „ellenszolgáltatást” nem kapnak az angolszász politikai kultúrának megfelelően. Gondoljunk csak a hazai kormánykritikus médiafelületek pozitív megjegyzéseire, mivel Ukrajna kapcsán Mike Pompeo gyakorlatilag azt kérte Orbán Viktortól, hogy a NATO-határok Oroszországhoz való közelebb tolása érdekében a magyar kormány mondjon le mindenfajta kérésről és követelésről a kárpátaljai magyar lakossággal szemben, és a magyar fél ne blokkolja tovább Ukrajna NATO-csatlakozását. Lefordítva: hagyjuk védtelenül és kiszolgáltatva a kárpátaljai magyarságot az ukrán államvezetés kénye-kedvére – mint például az aránytalan nemzetiségi sorozások a magyar ajkúak rovására a kelet-ukrajnai harcokban -, csakhogy az USA ezen a neuralgikus ponton további nyomást tudjon gyakorolni az oroszokra. A magyar kormány remélhetőleg nem bontja le a lakosság körében a migránskérdés kezelésében szerzett jó pontokat egy esetleges rossz döntéssel ebben a kérdésben.