Mike Pompeo, az Egyesült Államok Külügyminisztere
Belföld // 2019.02.07

Az USA külügyminisztere, Mike Pompeo Magyarországra látogat

Vezető kép: Mike Pompeo, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó 2019. február 6-án fogadta Szijjártó Pétert egy Fehér Házban történő megbeszélésen, ahol Bolton szerint remek áttekintést tartottak előzetesen a 2019-es célokról a védelmi együttműködés, energiadiverzitás, a NATO melletti elköteleződés és az orosz befolyás elleni fellépés témaköreiben. A Fehér Ház tegnapi közleménye szerint az Egyesült Államok külügyminisztere, Mike Pompeo Magyarországra látogat. Bolton hivatalos Twitter-csatornáján is közzétett minderről egy bejegyzést.

Habár Orbán Viktor magyar miniszterelnök az elsők között volt annak idején, aki Donald Trump elnöknek gratulált a megválasztásához – és Trump hangot is adott ennek – a látogatás viszonylag későn jön létre. Fontos megjegyezni, hogy a találkozó előkészítésében fontos szerepet játszhatott a Fidesz-kormány viszonya a magyarországi izraelita közösségekkel, akik bőkezű támogatásokért cserében feltételezhetően latba vetették nemzetközi befolyásukat, ezzel teljesítve az általuk vállalt politikai kapcsolati tőke juttatás egy részét. Ettől eltekintve Pompeo látogatása nem az ellenzék által erőltetett narratívát erősíti Magyarország külpolitikai elszigetelődéséről.

Érdemes kitérni a Bolton által közzétett bejegyzésre is. Négy témakört említ tehát az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója:

  • védelmi együttműködés,
  • energiadiverzitás,
  • NATO melletti elköteleződés,
  • orosz befolyás.

A témák felsorolásából is látszik, hogy az USA feltehetőleg továbbra is az elmúlt évtizedekben megszokott politikát kívánja folytatni a közép-európai országokkal szemben a „one size fits all” jegyében, azaz nem terhelik magukat azzal, hogy a közép-európai országokra egyesével külön specializáljanak nagyban eltérő irányvonalakat.

Szijjártó Péter John Boltonnal | Magyarország.ma

Szijjártó Péter John Boltonnal

Mit jelent ez Magyarország részére?

A védelmi együttműködés tekintetében az Egyesült Államok előszeretettel alkalmazza az európai kis országok katonai infrastruktúráját a közel-keleti háborúik kiszolgálására, ez feltehetőleg a jövőben is így marad, hiszen a Trump által bejelentett kivonulás ellenére a legutolsó tájékoztatások szerint, Szíriában csak nő az Egyesült Államok nemzetközi szerződésekkel összhangban nem levő, oda telepített haderejének a létszáma. Ennek ellenére ha az infrastruktúra-használat az USA hallgatólagos beleegyezését hozza Magyarország önvédelmi politikájába - határkerítés - akkor az EU részéről az elutasítás ebben a témakörben még egy ideig figyelmen kívül hagyható.

Az energiadiverzitás szót az elmúlt években a Fidesz-kormányok is előszeretettel használták – helyesen – amikor Paks II megépítése került szóba. Sajnos az USA nagy szívfájdalma ezen a területen, hogy nem sikerült az orosz gázszállítást ebben a régióban – és Európában - ellensúlyozniuk a beígért LNG (Liquid Natual Gas, azaz cseppfolyósított földgáz) szállítások beindításával – emiatt elmaradt a számolt hatás is, az oroszok európai energiabefolyásoló képességének a csökkentése. Magyarország emellett még az atomenergia további használata mellett döntött, ami nem csak a lejáró „szavatosságú” Paks I fényében jó irány, hanem Magyarország és a Kárpát-medence energiapolitikájának szempontjából is.

A NATO-melletti elköteleződés már régóta hívószó – a terrorellenes küzdelemmel együtt. Magyarország betartja kötelezettségvállalásait ilyen téren, és habár a Honvédség már 2012-ben az afganisztáni magyar jelenlét csökkentését szerette volna elérni, 2018 decemberében mégis bejelentették, hogy Magyarország 2024-ig fenntartja az évi 500.000 dolláros támogatását az Afgán Védelmi Erők fejlesztésére, valamint 40 fővel növeli a katonai jelenlétet.

Az orosz befolyás elleni fellépés természetesen egy nehezen körbejárható témakör, hiszen a jelen kormány minden valószínűség szerint nem tervez semmi olyant tenni, ami a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokat érdemben befolyásolná – így ennek az eredménye, illetve a megegyezett célok nehezen becsülhetőek. Ami valószínűsíthető, hogy a magyar kormány az orosz kézben levő nemzetközi médiafelületek látszólagos hazai visszaszorítását próbálja majd eladni mint ilyen irányú tevékenységet.