Talib_afganisztan_RPG
Külföld // 2019.01.29

Az USA és a tálibok megegyeztek a békekötés feltételeiben

Doha-ban, Katarban amerikai tárgyalók és afganisztáni tálib képviselők megegyeztek a békekötés feltételeiben. A megállapodás keretei közt szerepel az, hogy a tálib felkelők garantálják, hogy Afganisztán területét nem használhatják terroristák. Ennek fejében pedig az USA hadereje fokozatosan kivonulna a közép-ázsiai országból. Ezzel az Egyesült Államok lépésről lépésre egyre nagyobb engedményeket adna a táliboknak.

Az amerikai tárgyaló Zalmay Khalilzad azt nyilatkozta, hogy az engedmények feltétele a tűzszünet megvalósítása és az afgán kormány és a tálib vezetés közti párbeszéd megteremtése (ezt korábban kategorikusan elutasították a felkelők). „A tálibok elhatározták magukat -a mi elégedettségünkre-, hogy mindent megtesznek annak megakadályozása érdekében, hogy Afganisztán valaha is nemzetközi terroristacsoportok vagy személyek platformja legyen.” -nyilatkozta az amerikai tárgyaló.

Tálib harcosok Afganisztánban

Ha ez a folyamat sikeresen lezárul, akkor az a legnagyobb lépés lesz arra vonatkozólag, hogy közös akarattal lezárhassák ezt a 18 éve zajló konfliktust.

A tálib vezetők ugyan azt állítják, hogy megadnak minden garanciát a terrorista csoportok elleni harchoz, azonban nem kívánnak semmilyen részletet ezzel kapcsolatban megosztani az USA illetékeseivel. A tálibok ugyan elhatárolódtak az Al-Káidától, de sosem árulták el, jelentették fel ezt a terrorszervezetet. A tálibok békésen megférnek a nemzetközi hátterű harcosokkal Afganisztánban és kapcsolatot is tartanak némelyikükkel a békés együttélés jegyében.

A hétfői napon az amerikai tárgyaló tájékoztatta az afgán elnököt Ashraf Ghanit, aki kifejezte aggodalmát a béketárgyalások elhamarkodottságával kapcsolatban. Kiemelte, hogy a korábbi ilyen megállapodások is lényegében vérfürdővel jártak, úgy, mint az 1989-es szovjet kivonulás után. Ekkor ugyanis a békekötés ellenére Afganisztán évekre anarchiába süllyedt és 1992-ben az afgán átmeneti időszak alatti elnökét Najibullah-ot a fővárost elfoglaló tálibok felakasztották egy körforgalomban. 

Najibullah afgán elnök kivégzése Kabulban, 1992-ben. Érdemes megfigyelni az áldozatok ujjai közé tett bankjegyeket.

Az USA 2001 és 2018 augusztusa közt 2313 katonát áldozott fel haderejéből, az egész nemzetközi koalíció pedig összesen 3458 halottat hagyott hátra Afganisztánban. Magyarország 7 hősi halottat számláló veszteséget szenvedett el. Az Egyesült Államok hadműveletei bár nagyszabásúak voltak, de lényegi eredményt nem hoztak. Nem sikerült az Al-Káidát Afganisztánból ténylegesen kiszorítani, a tálibokat, mint hatalmi tényezőt sem tudták megtörni 18 év alatt. Afganisztán USA és a nemzetközi koalíció által támogatott kormányának ellenőrzése valójában csak a fővárosra, Kabulra terjed ki. Ha beleszámoljuk azokat a területeket is, ahol a nemzetközi koalíció erői biztosítják az afgán kormány számára a fennhatóságot, akkor a jelentések szerint az ország 56%-a volt a névleges ellenőrzésük alatt még 2018 tavaszán.

Valószínűleg az USA és szövetségeseinek távozása az országból a tálibok teljhatalmának ágyazna meg, aminek a következménye ugyanaz lenne, mint ami 1992-ben történt az akkori elnökkel és hadseregével. Az országban jelentősen megnőne Pakisztán, Irán, és Oroszország befolyása, valamint ez utat nyithatna az Afganisztánon keresztülmenő energetikai vezetékeknek is. Ez utóbbiak közül a Türkmenisztánt, Pakisztánt és Indiát is összekötő gázvezeték (TAPI) lenne az egyik legnagyobb horderejű projekt. Ezen felül a közép-ázsiai ország jelentős ásványkincs készletekkel rendelkezik, aminek kitermelése érdekében komoly külföldi befektetések érkezhetnének Afganisztánba. Ezekkel a javakkal pedig az fog rendelkezni, aki az ország feletti hatalmat stabilan képes a kezében tartani – így valószínűleg majd a tálibok, hacsak nem maradnak bent az USA csapatai még egy elnöki ciklusra, hogy majd egy másik amerikai elnök renoméján hagyjon sötét foltot az afganisztáni visszavonulás.