Maduro_Venezuela_USA_beavatkozás
Külföld // 2019.01.28

Az USA célkeresztjében: Venezuela

A múlt héten eszkalálódó diplomácia konfliktus részeképp Washington ténylegesen beavatkozott egy szuverén állam, Venezuela belügyeibe. Január 23-án Donald Trump a dél-amerikai ország vezetőjének, ideiglenes elnökének nyilvánította a venezuelai elnökválasztáson nem is induló ellenzéki vezetőt Juan Guaidót. Emellett az ország volt elnökének nevezte a jelenlegi venezuelai elnököt, a választásokat megnyerő Nicolás Madurót. Ezzel gyakorlatilag az USA még nagyobb felfordulást óhajt a Venezuelában előidézni, „humanitárius beavatkozás” leple alatt. Vlagyimir Putyin támogatását fejezte ki Maduro mellett abban a „belpolitikai krízisben, amit kívülről provokálnak” – mondta az orosz elnök.

Maduro és Putyin találkozója 2018-ban | Magyarország.ma

Maduro és Putyin találkozója 2018-ban

Tény, hogy az ország jelentős gazdasági krízishelyzetben van az olajbevételekre épülő szocialista rendszer hibás gazdaságpolitikája miatt. Alapvető élelmiszerekből is hiány alakult ki és több, mint 3 millió venezuelai hagyta el már menekültként az egykor 32 milliós országot.

Ebben természetesen az USA gazdasági lépései is jelentős szerepet játszanak, főleg úgy, hogy a dél-amerikai ország első számú külgazdasági partnere az Amerikai Egyesült Államok. Érdekes az is, hogy az USA hogyan csökkentette a dél-amerikai országból származó nyersolaj importját a 10 évvel ezelőtti szinthez képest kevesebb, mint a felére. Emellett az olaj világpiaci árának általános csökkenése is befolyásolta Venezuela gazdasági helyzetének romlását, leginkább 2014-ről 2016 közt, amikor is a nyersolaj hordónkénti ára 100 USA dollárról 30 dollár értékre csökkent. A dél-amerikai ország exportbevételeinek 98%-át a nyersolaj és egyéb olajtermékek teszik ki, ami 50%-át adja a GDP-nek. 2018-ra csökkent az olajkitermelés mértéke, valamint kétszámjegyű volt a nemzeti össztermék csökkenése is immáron harmadik egymást követő évben.  Ezeken túl a külföldi hiteleinek törlesztőrészleteit 2017 óta képtelen fizetni az ország, míg az infláció legalább 80 ezer százalékos volt 2018-ban.

Egyelőre csak találgatások vannak azzal kapcsolatban, hogy lesz-e külső katonai beavatkozás Venezuela ellen. Kolumbia hadügyminisztériumának képviselője nemmel felelt arra a kérdésre még január 26-án, hogy óhajtanak-e országuk területén helyt adni az Egyesült Államok katonai bázisainak. A kolumbiai hadügyminiszter Guillermo Botero megerősítette, hogy országa nem fog senki ellen sem provokatívan fellépni, tehát Venezuela ellen sem. Brazília alelnöke Hamilton Mourão kifejtette, hogy nem lesz országa részese egy esetleges Venezuela elleni katonai beavatkozásnak. Tehát jelenleg szinte kizárható, hogy az USA a térségbeli szövetségeseinek felhasználásával indítson komolyabb hadműveletet.

Mindenesetre Venezuela nem egy kisebb Latin-amerikai állam, mint Grenada vagy Panama, ahol az Egyesült Államok a 80-as években katonai beavatkozásokat hajtott végre, hanem területileg kétszer akkora, mint Irak, közel hasonló számú lakossággal és 115 ezer fős modern haderővel. A hadsereg felszereltsége az egyik legjobbnak számít Dél-Amerikában, tehát mindenképpen komoly véráldozatokat követelne az agresszortól Venezuela megtámadása. Az ország területének 54%-a erdő vagy őserdő nehezen járható domborzati viszonyok mellett, ami ideális terepe a gerilla hadviselésnek. Mivel egy akkora túlerőben lévő támadó, mint az USA ellenében csak a nem konvencionális jellegű, aszimmetrikus hadviselés hozhatna sikert, ezért ez a leginkább valószínű védelmi opció. Ilyen esetben az ország 10-15 évnyi háborús konfliktusba süllyedne, az Amerikai Egyesült Államok pedig megkapná a maga „dél-amerikai Vietnámját”.

"Venezuela lesz Latin-amerika Vietnámja" - kántálják a venezuelai katonák

Ezért valószínűleg az USA továbbra is marad a politikai és gazdasági beavatkozások mellett, ami legalább arra megfelelő, hogy ideiglenesen elterelje Donald Trump belpolitikai csatáiról a figyelmet.