Mihazankmozgalom_Novak_Duro_Toroczkai_2018
Belföld // 2019.01.09

Lehet-e Gyurcsány-mentes a Mi Hazánk Mozgalom?

Amikor elsőnek lehetett hallani a Mi Hazánk Mozgalomról és ásotthalmi megalakulásáról, akkor leginkább az általuk hangoztatott idézet lehetett elgondolkodtató, miszerint; „Minden magyar felelős minden magyarért”. A sorok írójának, Szabó Dezsőnek tragikus sorsa juthat erről az ember eszébe. Szabó Dezső gyakorlatilag éhenhalt (más információk szerint az éhségtől legyengülve tüdőgyulladást kapott és végül abban lelte halálát) Budapest 1944/45-ös ostromakor.

A sokatmondó idézet és Toroczkai László az új párt elnöke.

Ami biztos, hogy ez az új nemzeti radikális formáció a politikai éhezést és éhenhalást próbálja elkerülni. Vezetőjük az ásotthalmi polgármester, Toroczkai László és párttársa Dúró Dóra is nevét és munkáját adta ahhoz a Jobbikhoz, amely Vona Gábor elnöki működése idején részt vett az „összellenzéki” kormányváltási akcióban. Ugyan minden egyéni választókerületben állított az akkori Jobbik jelöltet, azokban a kerületekben, ahol esélyesebbnek mutatkozott egy másik ellenzéki pártból származó jelölt, ott lényegében a nullához konvergáló politikai aktivitást mutatott a párt. Jóllakik a kecske, de a káposzta is megmarad – gondolták. A választók számára a „taktikai szavazásban” való hallgatólagos részvétel is de facto összefogást jelentett a „demokratikus ellenzékkel” és annak legerősebb személyiségével, Gyurcsány Ferenccel. Ehhez asszisztált Toroczkai alelnökként és Dúró pedig képviselőként is, bármennyire is próbálják ezt a mostani tevékenységükkel feledtetni. Sajnos ez a hitelesség erőteljes megrendülésével járt. Valószínűsíthetően úgy gondolkodtak a Mi Hazánk vezetői, hogy négy hosszú év elég lesz arra, hogy megbocsátson a nép, de legalábbis elfeledje azt, ami 2016 és a 2018-as választás között történt.

A jobbikon belüli, elnökválasztási puccs nem sikerült, nem lehetett átvenni a pártot Vona és Szabó Gábor bizalmasaitól, jött az elkerülhetetlen eltávolítás és jobb híján a saját párt alakítása, amit 2018 nyarán meg is valósítottak Toroczkaiék. Ebbe szállingózott át több egykori jobbikos parlamenti, önkormányzati képviselő, polgármester is, akik így vagy úgy, de támogatták a „lázadókat” és nem maradt helyük többé az újhullámos jobbikban.

Egy cél maradt meg a szakadárok számára; bejutni a 2022-es választások alkalmával az új országgyűlésbe, illetve az idei önkormányzati választások alkalmával legalább megőrizni a helyhatóságok irányításában fennálló státuszokat. Tehát, legalább ne induljanak politikailag és pénzügyi szempontból sem rosszabb helyzetből, mint amiben jelenleg vannak. Amennyiben ez a feltétel nem sikerül, akkor az a Jobbik jelenlegi irányvonalát és irányítását erősíti meg, és azt a tézist, hogy akik eddig kiléptek a pártból, azok egyben a politikából is eltűntek. Ettől félnek az egykori renegátok is és most kétségbeesetten próbálkoznak helyet találni maguknak a politikai palettán, azon a jobboldalon, amit a Fidesz-KDNP igyekszik teljes egészében uralni és mindig csak annyi helyet hagyni, amennyit éppen jónak lát. Ebben az esetben pontosan annyi ingyen hirdetést, azaz nyilvánosságot kapnak a kormányhoz közeli sajtóban a Mi Hazánk párt tagjai és kommunikációjuk, amennyit a kormánypártok jónak látnak a Jobbik politikai zuhanásának folytatása érdekében.

Gyurcsánymentes sajnos nehezen lehet már a Mi Hazánk, hiszen vezetőinek nevei menthetetlenül felmerül azok között, akik a 2018-as választás ellenzéket és ezzel Gyurcsány Ferencet képviselői székhez juttatták. Szép gondolat részükről a „nemzeti ellenzékiség”, de a valóságban ennek politikai aktualitása pontosan annyi, amennyit Orbán Viktor kiporcióz számukra, ha egyáltalán foglalkozni óhajt velük.