Kína | Magyarorszag.ma
Külföld // 2019.01.02

A de-dollarizáció élharcosai: Kína

2018-ban sok olyan esemény szemtanúi lehettünk ami a dollár mint "világvaluta" pozíciójának meggyengítését szolgálta. Ezen geopolitikai mozgásoknak magától értetődően mind ellenzői, mind támogatói a saját érdeküket tartják elsősorban szem előtt. Jellemzően a Washington által szankciókkal súlytott országok fordultak alternatív valuták és olyan fizetési megoldások irányába, amik nem dollárra épülnek.

A de-dollarizációt tervező és előkészítő országok közül az egyik legfontosabb jelenleg Kína.

Az ázsiai óriás és az Egyesült Államok nemrégiben csúcsra járatott kereskedelmi háborújának egyik fontos következtetése volt Peking számára, hogy újra kell értékelni a kínai külkereskedelem még mindig nagy arányú dollárra való támaszkodását.

Mivel Peking külpolitikájában az ún. "soft-power" (tehát a nem katonai jellengű nyomásgyakorlás) eszközök mellett kötelezte el magát egyenlőre, ezért nem verte nagy dobra, hogy folyamatosan értékesíti az állami portfoliójából az USA államkötvényeit. Habár Kína még mindig a legnagyobb USA államkötvény tulajdonos, a kínai tulajdonban levő ilyen kötvények száma 2017 májusa óta nem volt ilyen alacsony.

Fontos megjegyezzük, hogy a dollár hirtelen lecserélése helyett Peking fő stratégiája a saját fizetőeszközének, a jüannak a nemzetközi beágyazottságának a növelése. Fontos pillanat volt 2018 folyamán, amikor az IMF felvette a hivatalos tartalékvaluták sorába a jüant a dollár, brit font, japán jen és az euro mellé.

Kína azonban több fronton készít elő. Az egyik legfontosabb ezek közül az "Egy öv, egy út" koncepció, amit Kína nyíltan a jüan népszerüsítésére használ fel. A kínai kormány által elfogadott "Egy öv, egy út" nem más, mint egy komplex fejlesztési stratégia amiben az európai és afrikai országok számára mind az infrastruktúra fejlesztés és befektetés is nagy szerepet kap. Az "öv" szó a közúti és vasúti kereskedelmi szállítmányozásra vonatkozik, amíg az "út" szót érdekes módon a tengeri szállítási útvonalakra használják a koncepció nevében utalva ezzel, hogy a tengeri útvonalak a XXI. század selyemútjai.

Emellett Peking aktívan népszerűsíti a saját szervezésű szabadkereskedelmi egyezményét is, ami a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) névre hallgat. Az RCEP nem titkolt célja a Transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) megállapodás ellehetetlenítése, amiben még furcsa módon Donald Trump is a segítségére volt annak amerikai részről történő megtorpedózásával.

Az RCEP jelenleg 16 országot tömörít, összesen egy 3,4 milliárdos lakossággal és 49,5 trillió dolláros becsült összesített gazdasági teljesítménnyel, ami hozzávetőlegesen a világ GDP-jének a 40%-a.